1630-ban Charles Slingsby tulajdonába került egy olyan bánya, aminek vizébe bármit beleengedtek, az kővé vált néhány hónap alatt. Charles Slingsby meglátta benne az üzleti lehetőséget, és talán ő volt az első a világon, aki turistalátványosságot csinált egy természeti adottságból. A tudományos kutatásoknak hála mi már tudjuk, hogy a vízben található ásványi anyagoknak köszönhető minden, de akkoriban sötét varázslatnak tulajdonították az egészet. Még legendát is költöttek mellé, aminek ma már nehéz megállapítani, mennyi volt a valóságalapja. A mitikus vizet ugyanis egy 73 éves asszony, Shipton anyó őrizte, aki törvénytelen gyerekként született, ráadásul valamiféle torzulással, ami miatt kerülte az embereket, és a víz mellett vert tanyát mint jövendőmondó- és kuruzslóasszony. A nő meghalt, a hely Charles Slingsby-re maradt, a barlang és vize a leglátogatottabb turistalátványosságnak számított, az ott "kővé vált" tárgyakat pedig élelmes kereskedők vagyonokért adták el. Az emberek egészen sok pénzt is kiadtak annak érdekében, hogy Knaresborough-ba utazzanak látni a csodát.