A Franciaország északi csücskében megbúvó tengerparti település, Équihen-Plage egészen a XX. század hajnaláig egy átlagos halászfalucska volt: hajnalban a férfiak néhány fatörzs segítségével betolták apró hajóikat a tengerbe, majd elindulnak a végtelen vízre, hogy biztosítsák a család megélhetését. Mára azonban befellegzett a kisipari halászatnak, a hajók közül pedig egyre több vált otthonná - méghozzá nem is akárhogyan: fejjel lefelé fordították őket, majd apró ablakokat és ajtókat vágtak rájuk.
A szokás nem volt új keletű, hiszen hasonló, fejjel lefelé fordított, vagy épp partra vontatott, de a hagyományos módon álló otthonok már jó ideje felbukkantak a partokon - ezek régi festmények százain, sőt, olyan irodalmi művekben is felbukkantak, mint Charles Dickens 1850-ben megjelent klasszikusa, a Copperfield Dávid, de mára ezek az otthonok jórészt eltűntek. Equihen-Plage azonban máig több tucatnyit őriz belőlük, köszönhetően annak, hogy a kilencvenes években a falu lakói eldöntötték, hogy felelevenítik a második világháborúval véget ért - ezalatt az otthonok mindegyike súlyosan megsérült, majd néhány kivételével szét is bontották őket - szokást, és újjászülettek a színük és formaviláguk miatt egy kissé talán a legendás Le Corbusier legismertebb művére, a ronchampi Magasságos Miasszonyunk-kápolnára hajazó otthonok.