A Heidelbergi várkastély  
2018. november 01. írta: captain schuro

A Heidelbergi várkastély  

A heidelbergi várkastély Németország egyik nevezetes romépülete, Heidelberg városának jelképe. A pfalzi választófejedelmek székhelye volt mindaddig, amíg a pfalzi örökösödési háborúban (kilencéves háború) - 1689-ben és 1693-ban - XIV. Lajos francia király katonái le nem rombolták.heidelbergi_1.JPG A heidelbergi kastély a Neckar bal partján, a folyó és a Königstuhl közé ékelődő, északi fekvésű 80 méter magas dombon, a Jettenbühlön áll. A Kornmarkttól hegyi vasúttal is megközelíthető.heidelbergi_2.jpg"Zordan dőlt nagy idők titkaitól nehézárnyával s az egész völgyre feküdt a várorkán tépte falakkal;ám az örök Nap ifjitó fényt ontott a gigász tömbre, a rom körülzöldebb volt a borostyán, a hegyoldalonnyájas lombjukat erdőkzúgatták le a vár felől."
Friedrich Hölderlin: Heidelberg (Rónay György fordítása)heidelbergi_3.jpgElőször 1225-ben történik említés egy heidelbergi várról amit Henrik wormsi püspök hűbéri birtokként (V.) Kelheimeri Lajosnak adományozott. A vár építői az 1214-ben a Rajnai Palotagrófsággal megajándékozott bajor hercegek és grófok voltak (Kelheimeri Lajos). Egy 1303. évi okmányban említenek először két várat: a "felső várat" a Kis Gaisbergen a mai Molkenkurnál és az "alsó várat" a Jettenbühlön.heidelbergi_4.jpgAmikor 1401-ben Rupert német király lett, a kastélyban olyan kevés hely volt, hogy a koronázás utáni hazatérésekor, udvartartásával az Ágoston-rendi kolostorban kellett letáboroznia. Mindenképpen szükség volt egy, az uralkodó hatalmát reprezentáló létesítményre, amely helyet ad az udvari háztartásnak és hivatalnokoknak, de ugyanakkor mint erőd védelmi feladatokat is ellát.heidelbergi_5.jpgA harmincéves háborúban lőttek először a heidelbergi kastélyra. Ettől kezdve története elsősorban pusztításáról és újjáépítéséről szól.heidelbergi_6.jpg1619-ben V. Frigyes elfogadta Csehország királyi koronáját és ezzel magára vonta a Német-római Birodalom haragját. A fehérhegyi csatában (a harmincéves háború első jelentős ütközete, 1620. november 8.) elszenvedett vereség után nemcsak a cseh koronát de a pfalzi területeit is elveszítette; csapatait elhagyta és száműzetésbe vonult. A bajor választófejedelem szolgálatában álló Johann t'Serclaes Tilly tábornagy 1622. augusztus 26-án megkezdte Heidelberg lövetését, szeptember 16-án bevette a várost, majd pár nappal később a kastélyt is.heidelbergi_7.jpg1633. május 5-én a svédek foglalták el Heidelberget, és amikor a Königstuhlról kezdték lőni a kastélyt, a császári parancsnok átadta az erődöt (1633. május 26.). Csapatai már a következő évben megpróbálták visszaszerezni az épületeket, de ez csak 1635 júliusában sikerült és csupán 1649 októberében költözött be az új uralkodó (I. Károly Lajos) a lerombolt kastélyba.heidelbergi_8.jpgXIV. Lajos francia király a gyermektelen II. Károly választófejedelem halála után Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné nevében, az örökösödési szerződés ellenére igényt tartott a pfalzi allódiumra. Ezt demonstrálandó, 1688 szeptemberében csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe és ezzel kezdetét vette a pfalzi örökösödési háború. Az új fejedelem II. Fülöp Vilmos (Pfalz-Neuburg vonal) elhagyta Heidelberget és Neuenburgba költözött. A francia csapatok 1688. október 24-én vonultak be a városba és megkezdték a kifosztását.heidelbergi_9.jpg Amikor a csapatok elhagyták a várost (1689. március 2.), felgyújtották a kastélyt és a város több részét. Ahogy János Vilmos bevonult a letarolt Heidelbergbe, rendbe tetette a városfalakat és a tornyokat.heidelbergi_10.jpg 1693. május 22-én a franciák imét bevették a várost. A kastély legénysége kapitulált. A franciák a várfalakat és a tornyokat, amik az előző pusztítást megúszták, ezúttal robbantással rombolták földig.heidelbergi_11.jpgA pfalzi örökösödési háborút lezáró rijswijki békeszerződés (1697) enyhülést hozott. Úgy tervezték, hogy a kastélyt teljesen elbontják és a használható részeket egy új palota megépítéséhez használják fel. A terv végrehajtása nehézségekbe ütközött, ezért a kastély ideiglenes helyreállítása mellett döntöttek. III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem a teljes átépítését szerette volna megvalósítani, de pénzhiány miatt elnapolta a terv végrehajtását.heidelbergi_12.jpgUtóda, IV. Károly Tivadar úgy gondolta, hogy visszaköltözik a heidelbergi kastélyba, de 1764. június 24-én kétszer egymás után villám csapott az épületbe, a kastély ismét tűz martaléka lett, ezt a fejedelem rossz jelnek tekintette és elállt terveitől. A következő évtizedekben végrehajtottak ugyan néhány szükséges felújítási munkát az épületeken, de a kastély nagy része romos állapotban maradt.heidelbergi_13.jpg1777-ben IV. Károly Teodor Mannheimből Münchenbe helyezte át székhelyét, így a heidelbergi kastély még inkább háttérbe szorult. A fedett termekben kézművesek dolgoztak, a déli fal kockaköveit pedig elhordták és építőanyagként a schwetzingeni kastély építéséhez használták fel.heidelbergi_14.jpgA kastély megmentője a francia Charles de Graimberg gróf volt. 1822-ben Graimberg gróf önként vállalta a kastélyőri tisztséget és egy ideig az egyik épületben lakott, ahonnan jól átlátta a kastély udvarát. Ő volt az első, aki törődött a kastély konzerválásával és dokumentálásával.heidelbergi_15.jpg Sokáig tartó vita folyt arról, hogy a kastélyt teljesen visszaállítsák-e eredeti állapotába. A birodalom területéről összetoborzott szakemberekből álló bizottság egyhangú meggyőződése az volt, hogy a kastély teljes vagy részleges helyreállításáról le kell mondani, ellenben mindenképpen meg kell őrizni az akkori állapotot és csak a Frigyes-épületet kell helyreállítani, amelynek a belső termeit a tűzvész tönkretette ugyan, de sohasem dőlt össze. Az épület felújítására 1897-1900 között került sor Carl Schäfer építész vezetésével.heidelbergi_16.jpg1840-ben Heidelberg bekapcsolódott a vasúthálózatba, ami döntő lendületet adott az idegenforgalomnak. Az amerikai turistákat Mark Twain ismertette meg a heidelbergi romkastéllyal az európai utazását leíró Csatangolás külföldön (A Tramp Abroad, 1880) című élménybeszámolójával. Hatására a 20. században egyre több látogató érkezett az Amerikai Egyesült Államokból. A 21. század elején évente több mint egymillió látogató érkezik a városba.heidelbergi_17.jpgA 15. század közepén a várat erőddé építették át; a keleti oldalra három tornyot emeltek a tüzérség számára és létrehozták a külső falgyűrűt. VI. Lajos pfalzi választófejedelem a 16. század első felében jelentősen kibővítette a kastély területét nyugati irányban, valamint új, erős erődítményeket és lakóépületeket építtetett. Utódai a védelmi szempontokat háttérbe szorítva, reprezentatív nézőpontok alapján bővítették és szépítették a kastélyt, amely nemzedékről nemzedékre pompás lakóépületek felhalmozását jelentette.

heidelbergi_18.jpg

heidelbergi_19.jpgKastélyépületek:A Ruprecht-épület (Ruprechtsbau) nevét Rupertről (1400-tól német király) kapta. A heidelbergi kastély legrégibb épületei közé tartozik. Rupert a 15. század elején kezdte el építtetni a napjainkig megmaradt épületrészt.heidelbergi_20.jpg A Lajos-épületszárny (Ludwigsbau) 1524-ben V. Jámbor Lajos építtette és elsősorban lakóépületnek használták.heidelbergi_21.jpgAz Ottó Henrik-épület (Ottheinrichsbau) Ottó Henrik uralkodása idején épült, miután 1556-ban választófejedelem lett. Az új palota az első reneszánsz építmény volt német területen, egyben a német manierizmus fontos alkotása.heidelbergi_22.jpgA Frigyes-épület (Friedrichsbau) nevét IV. Frigyes pfalzi választófejedelemről, Mannheim megalapítójáról kapta. IV. Frigyes 1601 és 1607 között építtette ezt az épületrészt olyan lakóépületek és a kastélykápolna helyén, amelyeket már az összeomlás veszélye fenyegetett.heidelbergi_23.jpg A Angol épület (Englischer Bau) neve Stuart Erzsébet, Anglia és Skócia hercegnőjéhez kapcsolódik, aki V. Frigyes pfalzi választófejedelem felesége volt.heidelbergi_24.jpgA Udvarhölgyek szobáinak épülete (Frauenzimmerbau) nevét az udvarhölgyeknek otthont adó szobákról kapta. Az épületből csupán a földszint maradt meg. V. Jámbor Lajos építtette a 16. század első felében.heidelbergi_25.jpgAz üvegterem, az épületet II. Bölcs Frigyes emeltette. Nevét - üvegterem (Gläserner Saalbau) - nevét a 2. emeletén található, velencei tükörüveggel díszített tükörteremről kapta.heidelbergi_26.jpgA könyvtárépület, a Ruprecht-épület és az udvarhölgyek szobáinak épülete között elhelyezkedő könyvtárépületet (Bibliotheksbau) (korábban tévesen Rudolf-épület, Rudolfsbau) V. Jámbor Lajos építtette 1520 és 1544 között késő gótikus stílusban.heidelbergi_27.jpg Az Hordóházat (Fassbau) Johann Casimir külön egy nagy hordó részére tervezte és építette 1589-1592 között. A most is látható negyedik hordó 1751-ben IV. Károly Teodor idején készítette, 221 726 literes űrtartalmmal Johann Jacob Englert mester. Ma már csak 219 000 liter folyadék fér bele a fadongák összeszáradása miatt. A hordó tetején egy lyukon bevezetett csövön keresztül lehetett a bort a hordóba pumpálni, hogy ne kelljen a tetejére mászni. A 7 méter átmérőjű és 8,5 méter hosszú hordó elődeihez hasonlóan, nemcsak bortárolásra volt alkalmas, hanem táncmulatságot is rendeztek a tetején.heidelbergi_28.JPGA Kút-ház (Brunnenbau) közvetlenül a katonák épületéhez csatlakozik a kútcsarnok, ami V. Lajos uralkodása idején épült.heidelbergi_29.jpgA Katonák épülete (Soldatenbau) arról kapta a nevét, hogy itt voltak a katonák lakóhelyiségei. A főbejárat közelébe építették, hogy szükség esetén jobban védhető legyen.heidelbergi_30.jpgGazdasági épület, nevét az épületben található gazdasági helyiségekről és konyháról kapta. Az épület egyéb megnevezései - "Metzelhaus" és "Backhaus" - is arra utalnak, hogy vágóhíd, illetve pékség is üzemelt benne.

A hét méter vastag falairól elnevezett kövér torony (Dicker Turm) V. Jámbor Lajos idején készült. A torony fenyegetőleg hatott, ami az építtető célja is volt: Jámbor Lajos azon a véleményen volt, hogy csak félelemmel tartható fenn a béke. Az erődítmény közel 40 méter magas, teljes átmérője 28 méter (belső átmérő 14 méter). Méretei ellenére 1689-ben fel tudták robbantani és északi fala a völgybe zuhant. A törésvonalak ott futnak, ahol a falazatot átfúrták például lőrések kialakítására.heidelbergi_31.jpgA börtöntorony (Gefängnisturm) romjai a várárok délnyugati sarkánál állnak. A börtöncellák valószínűleg a sötét toronytalapzatban kaptak helyet. 10 méteres külső átmérőjével, 19,5 méteres magasságával és 2,75 méteres falvastagságával ez volt az oldaltornyok közül a legkisebb.heidelbergi_32.jpgA kaputorony (Torturm) 1531-1541 között V. Lajos uralkodása idején az erődrendszer részeként készült. Az alsó szinten egy fény nélküli helyiség található, ami gyakran várbörtönként szolgált. A kapuátjáró középső boltozatában egy felvonójárat épült: ezen keresztül látták el élelemmel a torony legfelső emeletén lakó toronyőrt. A vörös homokkőkockákból épült kaputorony a várárok aljától mérve 52 méter magas (a kastély tornyai közül a legmagasabb), alapterülete 12,5 m2.heidelbergi_33.jpgA Lőportorony (Krautturm, más néven Pulverturm, Gesprengter Turm) eredeti magassága 28 méter volt; 1610-ben 42,5 méter magasságúra bővítették ki. A pfalzi örökösödési háború során, a franciák 1689. évi sikertelen robbantási kísérlete után, 1693-ban újra próbálkoztak: a robbantás során leszakadt hatalmas kőfal még ma is az akkori kőtörmeléken nyugszik; a torony romja 33 magasan emelkedik az ég felé.heidelbergi_34.jpgA Gyógyszerésztorony (Apothekerturm) a nevét a görög ,,apotheca" szóról kapta, ami raktárhelyiséget jelent. Bár itt soha nem volt gyógyszertár, napjainkban a Német Gyógyszertár Múzeumnak (Deutsches Apothekenmuseum) ad helyet.heidelbergi_35.jpgA Harangtoronyban (Glockenturm) mint azt neve is jelzi, harang lógott. Az 1490-ben épült viszonylag alacsony tüzérségi tornyot V. Lajos pfalzi választófejedelem megmagasította, a régi tetőt sátortetőre cserélte és reprezentatív lakószobákat alakíttatott ki.heidelbergi_36.jpgLöveg-kert, a kastély nyugati teraszát képező Löveg-kert (Stückgarten) arról kapta a nevét, hogy V. Lajos ágyúkat sorakoztatott fel rajta. V. Frigyes a területet szórakozó parkká alakította át és ezzel gyöngítette a kastély védelmét.heidelbergi_37.jpgAz Erzsébet-kapu (Elisabethentor) a Löveg-kert bejárata. V. Frigyes idején épült (a kövér toronyban lévő színházzal és az Angol épülettel együtt) felesége, Stuart Erzsébet angol hercegnő tiszteletére.heidelbergi_38.jpgA kastélykertet (latin neve Hortus Palatinus = pfalzi kert) V. Frigyes felkérésére a francia kertépítész, Salomon de Caus tervezte 1614-1619 között az úgynevezett "nyúlkertecske", a késő középkori várkert kibővítésével. A munkálatok során hatalmas mennyiségű földet kellett megmozgatni és területeket átszervezni, hogy kialakítsák a domboldalon a virágoskert öt teraszát, nem törődve a kastély védelmének csökkenésével. A kertek kialakításához egy 20 méter magas támfalat is építettek, mely a teraszokat tartotta.heidelbergi_39.jpgA madárház vagy narancsház közvetlenül az Erzsébet-kapu mellett állt, a löveg-kertet lezárva. Az épületet a 18. század elején egészen a várárokig kibővítették. Ma már csak a nyugati fal romjai és a földbe rakott kőlapok mutatják az egykori épület méretét.

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr8114338743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.