Bár nem csúcstartó Afrikában, de mindenképpen éllovas a területén élő etnikumok számát tekintve Etiópia országa, melynek nagyjából 80 millió lakosából 60 millió a négy legjelentősebb etnikum (Oromo, Amhara, Tigray és a Szomáli) valamelyikéhez, míg a maradék 20 millió etiópiai nagyjából 90 különböző etnikum tagja. A maga nemében mindegyik fantasztikus történelemmel, kultúrával és értékekkel rendelkezik, de most az egyik legősibb, és hagyományait tekintve döbbenetes értékekkel bíró murszi törzs lesz a poszt főszereplője, amely Etiópia délkeleti részén, a szomáliai határ mellett él, a Déli Nemzetek, Népek és Emberek Régiójának Omo zónájában.Bár a kormány a murszit a Suri és Me'en etnikumokkal egy törzsbe sorolja, és Surma néven tartja nyilván, ez a nomád állattartó etnikum teljesen magában él az ország egyik legelszigeteltebb területén, az Omo folyó partvidékén. A murszi populációjáról nincsenek pontos adatok, többféle becslést olvashatunk, a legvalószínűbb egy 4-6 ezer körüli szám. Saját nyelvük van, amely szintén a murszi nevet viseli, ami egy nem igazán túl bonyolult és nagy irodalommal rendelkező nyelv. Amiről leginkább ismerhetik az emberek ezt a népcsoportot, az a mursi nők legendás ajaktányérja, amelyet az alsó ajkuk bemetszése után helyeznek be, a lányok 15-16 éves korában, és amelyet évről-évre nagyobb tányérra cserélnek le. A turisták által is nagyon kedvelt látványosság valódi oka valószínűleg kettős, egyrészt az adott nő haszonállatokban kifejezett "értékét" jelzi (minél nagyobb tányért lehet a 15-16 éves kislány alsó ajkába belehelyezni súlyosabb károsodás nélkül, annál több jószágot kell jövendőbelijének fizetnie érte), másrészt pedig a múltban így próbálták elkerülni a rabszolgasorsot. Ezenkívül jelentős szexuális szimbólum, a mursi férfiak számára rendkívül izgató látvány egy nagy tányérral rendelkező hölgy, aki esetleg a szokásos táncos estéik valamelyikén élete társának is választhatja a szerencsést. Érdekesség, hogy hasonló tányérokat egy dél-amerikai törzs, a Suyá hölgytagjai is viselnek.