Petra romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről.Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek egyike.A Jordán sivatag szinte járhatatlan hegyláncának szikláiba vésett Petra ma is csak gyalogszerrel vagy lóháton közelíthető meg. A felfelé vezető ösvény helyenként egy méter széles szorossá, sikké szűkül, miközben a két oldalról óriási sziklák tornyosulnak az utazók fölé.A kalandtúrának is beillő csaknem 1,5 km-es út után a sik váratlanul véget ér, és egyszer csak ott van előttünk teljes valójában Petra város. A petrai utazó a Látogatóközpont (Visitor Center) bejáratától 300 méterre jobbra először "Dzsin sziklák" elnevezésű három óriás-sziklatömböt pillanthatja meg.Petrát - kis sarkítással - tulajdonképpen Johann Ludwig Burckhardtnak, a fiatal angol-svájci felfedezőnek köszönhetjük. 1812-ben miközben Damaszkuszból Kairóba utazott hallott a hegyek közé épült ősi városról, s elhatározta, hogy felkutatja. A helyi törzsfőnök engedélyét egy kis csellel szerezte meg, azt mondta, mivel jól beszélt arabul, hogy egy vándor kereskedő és fogadalmat tett Allahnak, hogy egy kecskét áldoz a szóbeszédben hallott városra néző magas hegy, a Dzsebel-Harun csúcsán. Sikerült bejutnia a romvárosba és a köpenye alatt elrejtett papírlapokra lerajzolnia az épületet, így került újra napvilágra Petra, a sziklafalakba vágott, monumentális, hellenisztikus sírjairól ismert romváros, amelynek nagy része még manapság is feltárásra vár.Petrát lakói, a nomád pásztor nabateusok tették birodalmuk fővárosává, több mint 2000 évvel ezelőtt. Arábia északnyugati területéről vándoroltak el, s 600 év leforgása alatt Damaszkuszig terjesztették ki birodalmuk határait. Saját építészeti stílust hoztak létre, egyedülállóan finom fazekasságot, valamint megépítettek egy mesterséges vízmű-rendszert.

SírkomplexPetra, a sziklába vájt csoda Az ősi kereskedő utak találkozási pontján fekvő Petra igazi nyüzsgő város volt. Mivel a város a híres tömjénút egyik pihenőállomása volt, rendre itt pihentek meg az egyiptomi, damaszkuszi, arábiai kereskedők, hogy a közfürdőkben, medencékben lemossák magukról az út porát.A petrai utazó a Látogatóközpont (Visitor Center) bejáratától 300 méterre jobbra először "Dzsin sziklák" elnevezésű három óriás-sziklatömböt pillanthatja meg.A "Dzsin sziklák" után az út bal oldalán található az Obeliszk Sír a Trikliniummal. Az Obeliszk Sír egy csodálatos emlékmű és egy tökéletes példája a stílusok művészi összehangolásának a kelet és a nyugat között. Az obeliszk nyilvánvalóan egyiptomi hatást mutat; a falmélyedés az obeliszkek között viszont Graeco- Román hatásra vall. A Triklinium egy szoba három lócával, melynek célja - nabateusok lévén - a szent ünnepek megünneplése volt, amely minden évben helyet adott a halottak tiszteletére rendezett ünnepségnek.A tektonikus mozgás eredményeként kialakult Szik, vagy más írás szerint Siq szurdokon át vezet az út Petrába. A Szik 1,2 km hosszú és néhol 80-100 méter magas, szélessége mindössze 2-3 méter.

Siq, Petra főbejárataEgy fülke a főbejáratnálA keskeny átjáró (Siq), amely Petra-hoz vezetA Siq végeA Szik szurdok végénél áll a leghíresebb petrai építmény, a 40 méter magas, 25 méter széles hellenisztikus stílusú Haznet al-Faraún, azaz a ,,Fáraó kincstára", impozáns, színpadi díszletre emlékeztető homlokzata. A sziklafalba vájt gigantikus fülkébe illeszkedő kétszintes homlokzatot Alexandriából eredő építészeti elemek, faragványok és frízek díszítik. A falakon görög mitológiai jeleneteket ábrázoló féldomborművek láthatók. Az alsó szint hatoszlopos portikuszát oromzat koronázza. A felső szintet egy szálkőben álló áthidaló gerendára épített kúp alakú tholosz zárja, amelynek tetején egy urna áll, az oldalsó elemek tört oromzatot formáznak.

A Haznet al-Faraúnt elhagyva a városközpont felé vezető úton közvetlenül a Színház előtt az út bal oldalán található a "Homlokzatok Utcája". Ezen a helyen több mint 40 nabateus sír található egymás mellett és felett. A káprázatos oromzatok az asszír építészet jellegzetes elemei.A megkapóan időmarta Színházat a nabateusok (és nem a rómaiak) vájták ki a hegyoldalból 2000 évvel ezelőtt. Építése során sok korábbi sírkamrát és természetes üreget vágtak keresztül. A 45 soros nézőtéren eredetileg 3000 ember fért el. A rómaiak nem sokkal Petra 106-os elfoglalása után helyreállították a színházat. A kibővített nézőtéren a város lakosságának majd 30%-a (kb. 8000 fő) elfért. A 363-as földrengésben a színház súlyosan megrongálódott. Az épület egy részét lebontották és köveit felhasználták a város más részeinek helyreállításához.

Petra gazdagságát leghatásosabban a sírok sziklába vágott homlokzatainak nagyszerűsége jelképezi. Egymás mellett láthatjuk itt az Asszír Birodalom, a Babiloni és a Római Birodalom építészetének stílusjegyeit. A legpompásabbak közé tartozik az hat Királysír ("Uneisu-sír", "Urna-sír", "Selyem-sír", "Korinthoszi sír", "Palota-sír", "Sextius Florentinus sírja" ) csoportja, amelyet a színháztól északra eső szikláknál találunk.
Urna-sírPalota-sírSextius Florentinus sírjaSelyem-sír"Petra nem csupán a nagyszabású sírok városa volt, központjának szűk utcái mentén valaha százával sorakoztak a kicsi, lapos tetejű üzletek és lakóházak. Ezek ugyan rég elporladtak, a régészek mégis meg tudták határozni néhány fontosabb középület helyét." A város egykori központjának, a szent kerületnek - amelyet eredetileg ajtókkal zártak le - legimpozánsabb épülete Kaszr el-Bint Faraún Főtemplom volt, amelyet a nabateusok főistenei Dusára és al-Uzza tiszteletére emeltek az 1. században. Széles lépcsősor vezetett az előcsarnok márványoszlopaihoz; vakolt, belső falait visszafogott festéssel díszítették. Mai elnevezését ("a fáraó lányának erődje") a beduinoktól kapta.

Petra központjától északnyugatra, egy domb tetején, ahová a sziklából kifaragott lépcsőn juthatunk fel, emelkedik az úgynevezett "Kolostor" (ed-Dejr), amelynek homlokzata 47 méter széles és 40 méter magas. A "Fáraó kincstáráéra" emlékeztető kétszintes, nyolcoszlopos homlokzata fölött a kupola tetején kis dísztorony magasodik. Az Kr. u. 2. századi épület belső tere egyetlen négyszögletes, teljesen dísztelen helyiségből áll, amelyet egy fülke zár le. Monumentális méreteivel, elszigetelt fekvésével fenségességet és nyugalmat áraszt. Fő nevezetességei a homokkő falak színes csíkjai, amelyek a felületet mintás selyemkelméhez teszik hasonlóvá. Egyes kutatók szerint a 106-ban elhunyt nabateus király, II. Rabbel sírja lehetett, majd a középkorban szerzetesek, később remeték foglalták el. Más tudósok úgy vélik, hogy templom volt, vagy olyan szent hely, ahol a városlakók időről időre összegyűltek valamely istenség, vagy uralkodó tiszteletére. A sziklák külső oldalára épített régi lakóházakat elpusztították a földrengések és az erózió.