A II. világháború idején rövid ideig betiltották a szeletelt kenyeret Amerikában.
Amerikában a szeletelt kenyér őshazájában, ahol ma már szinte csak kézműves pékségekben lehet hagyományos, egész kenyeret kapni, a piacra dobás és az elsöprő siker után 15 évvel a kormány betiltotta a szeletelt kenyeret.
Claude R. Wickard, az USA mezőgazdasági minisztere 1943. január 18-án hirdette ki a szeletelt kenyér betiltását az egész Egyesült Államokban, a háborús állapotokra hivatkozva.
Claude R. Wickard (1893. február 28. - 1967. április 29.) mezőgazdasági miniszter.
Ekkor már bő egy év eltelt Pearl Harbor óta, a csendes-óceáni hadszíntéren már teljes fordulatszámon dühöngött a háború, de a nyugati frontra éppen csak betették a lábukat az amerikai katonák, Észak-Afrikában.
Otto Rohwedder villamos kenyérszeletelő gépje, amelyet 1930-ban egy St. Louis pékségben mutattak be, forradalmasította a kenyér fogyasztásának módját.
A tiltás hivatalos indoklása a szeletelt kenyér csomagolására hivatkozott, ami az egész vekninél sokkal vastagabb zsírpapír volt, mivel a szeletelt verzió könnyebben szárad ki, ha levegőt kap. A zsírpapírral pedig spórolni kellett a háborús gazdaság kedvéért. A tiltás melletti érv volt még, hogy a szeletelt kenyér megjelenése jelentősen megemelte a kenyérfogyasztást Amerikában, így ha betiltják, a fogyasztás is vissza fog esni, ami egyrészt lenyomja a kenyér és a liszt árát, másrészt megkönnyíti a katonaság számára az utánpótlás felhalmozását. Végül azt is a tiltás mellett szólt, hogy a szeletelőgépek készítéséhez sok jó minőségű acélra volt szükség, amire a hadiiparnak akkor nagyobb szüksége volt.
A Rohwedder szeletelőgépének egyik első modellje, most a Washingtoni Smithsonian Intézetben látható.
Amikor jó másfél hónap múlva a tiltást megszüntették, már mindenki számára világos volt: a három felsorolt hivatalos indoknak az égvilágon semmi értelme nem volt.
Zsírpapírból valójában egyáltalán nem volt hiány az amerikai gazdaságban, sőt, a kenyeret gyártó cégek általában több hónapra elegendő csomagolóanyagot tartottak raktáron;
A kenyérfogyasztás nem esett vissza, ráadásául az országnak akkor már több mint 35 milliárd liternyi liszttartaléka volt felhalmozva, ami egész Amerika két évnyi fogyasztását fedezte volna akkor is, ha egyetlen búzakalászt sem aratnak le ezalatt;
A kenyérszeletelő gépekhez felhasznált acél pedig csepp volt a tengerben a hadiipar acélfogyasztásához képest, ráadásul a gépek sokáig üzemeltek, ritkán kellett cserélni őket.
Otto Rohwedder
Ahogy az várható volt, a nagyközönség egy merő megdöbbenéssel fogadta a szeletelt kenyér betiltását, a New York Times címlapon közölte a felháborodott háziasszonyok leveleit, akik teljesen ki voltak akadva azon, hogy kézzel kell vágniuk a kenyérszeleteket a pirítóshoz és a szendvicsekhez. Nagyjából 50 napi nélkülözés után Amerika fellélegezhetett, a minisztérium közölte, hogy a tiltás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és 1943. március 8-tól újra legális a szeletelt kenyér.
