Egyiptom nem csak a piramisokról híres, hanem Kom el Shoqafa katakombáiról is. Lehet, hogy a katakombák nem olyan híresek és feltűnőek, mint a piramisok, de ugyanolyan ámulatba ejtőek és talán még érdekesebbek. Nem csoda, hogy a világ 7 középkori csodájának egyike.

Ezek a katakombák föld alatti temetkezési helyek, amelyeket sziklákba vájtak. Régen a Római Birodalom keresztényei is igénybe vették ezt a helyet, hogy halottjaikat a földalatti katakombákban elégessék, hogy elkerüljék a meggyalázásukat.

A fáraó-kultusz tagjai hittek a holtak újjászületésében, ezért helyezték a holttesteket a barlangokba. Ez a temetőkert időszámításunk szerint az I. században épült Antonius császár korában. Másik neve Mound of Shards, jelentése törött anyagok rakása, pl üveg, kő, stb.

Különös módon az egész hely ismeretlen volt egészen 1900. február 28-ig, annak ellenére, hogy több évtizeden keresztül ásatások folytak a területen. Állítólag egy szamár fedezte fel, egészen véletlenül beleesett egy mély verembe és ez vezetett el a hely feltárásához! A történetet azonban több megbízható forrás megcáfolta, egyikük például az alexandriai Monsieur Es Sayed Aly Gibarah.

A több mint 300 múmia sírjául szolgáló Kom el-Sugafa katakombái kezdetben egy gazdag családnak épültek, akik az ősi egyiptomi, görög és római vallások egyfajta keverékét vallották. A katakombákban láthat szakállas kígyókat, rajtuk Alsó- és Felső-Egyiptom koronájával, a lebegő Nap korongját a boltív fölött, valamint a szokásos, temetkezéssel kapcsolatos istenségek és görög-római motívumok találkozását. A katakombák az ősi Egyiptom mítoszainak erejét bizonyítják monumentális formában: azt mutatják, az évszázados görög és római uralom alatt is mennyire fennmaradtak ezek a mítoszok. A Kom el-Sugafa szó szerint "halomrongy"-ot jelent.