Nem az a világ legnagyobb sivataga, amelyikre gondolsz. Az Antarktiszon található a Föld frissvíz-készletének 90 százaléka, de fagyott állapotban. Viszont mivel itt egy évben kevesebb mint 5 centiméternyi csapadék hullik, ez bolygónk legnagyobb “sivataga” is egyben.
McDonald’s a legnagyobb “játékforgalmazó”, mivel a játékpiac 20%-át ő adja.
A Hubble űrtávcső valójában a múltba néz: amikor rögzít egy 100 millió fényévre lévő galaxist, a felvételen azt látjuk, hogy nézett ki az 100 millió évvel ezelőtt.
Ha a Vénuszon születtél volna, még azelőtt megünnepelnéd az első születésnapod, mielőtt egynapos lennél. A Vénusz a Naprendszer leglassabban forgó bolygója. Kevesebb ideig tart megtennie egy teljes kört a Nap körüli pályáján, mint ameddig egyszer teljesen körbefordul saját tengelye körül.
A Nap atmoszférája még a Földön is messze túlnyúlik – így gyakorlatilag mi magunk is a Napban élünk.
A fém hőtágulása miatt az Eiffel-torony 15-17 centiméterrel magasabb nyáron.
A Nap lehet, hogy idősebb a Földnél, de az ivóvíz idősebb még a Napnál is.
Egy paradicsomban 7 ezerrel több gén található, mint egy emberi lényben.
Alaszka az USA legészakibb, legkeletibb és legnyugatibb állama. Az oké, hogy ez a legészakibb és a legnyugatibb, de vajon miért a legkeletibb? Azért, mert az Alaszkához tartozó Aleut-szigetek túllóg a nyugati hosszúság 180. fokán, így meg már átnyúlik a Föld keleti féltekéjébe.
Több ember él a japán fővárosban, Tokióban, mint egész Kanadában (ami Oroszország után a világ második legnagyobb országa).
Több milliárd lakható bolygó lehet galaxisunkban, a Tejútrendszerben, annál is több, mint ahány ember él a Földön – állapították meg amerikai csillagászok az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által felbocsátott Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése nyomán.
13,4 milliárd fényévre fekszik tőlünk, és az ősrobbanás után 400 millió évvel keletkezett az eddig felfedezett legtávolabbi galaxis. A GN-z11 jóval kisebb méretű és tömegű a Tejútrendszernél.
A Titanic naponta 825 tonna szenet éget el, de a gázok csak három kéményen keresztül távoznak. A hajó negyedik kéménye ugyanis csak dísz volt.
A Szaturnuszon gyakoriak a gyémántesők. Tudósok becslései szerint miden évben több ezer körülbelül egy centiméter átmérőjű kis kövecske hull alá az égből. Mellesleg ugyan ez történik a Jupiteren is.
A mangók is képesek “lebarnulni”. Ha kellő ideig hagyjuk kint őket a napon egy idő után bepirosodik a rész, amely több napfényt kapott.
A béka nem tud anélkül nyelni, hogy becsukná a szemét, mivel a szemgolyói segítségével nyomja le a falatot a gyomrába.
Az asztácium a legritkább elem, amely természetes formában fordul elő a Földön – kevesebb, mint 1 gramm található belőle a földkéregben.
Az emberek fején átlagosan 100.000 hajszál van, míg egy vidra testének minden egyes négyzetcentiméterén 160.000 szőrszál található.
Az egész eddigi történelem során az emberiség összesen annyi aranyat bányászott ki a földből, ami 2 olimpiai úszómedencét töltene ki.
A gravitáció miatt egy fa elméletileg maximum 130 méter magasra nőhet meg. Az óriás mamutfenyő legöregebb ismert példány 3200 éves; törzsének átmérője 8,85 méter, magassága 93,6 méter, becsült tömege mintegy 1000 tonna.
Japánban pecséteket (hanko) használják az aláírások helyett. Bankszámla megnyitásához vagy a szállítmány átvételének megerősítéséhez szükség van a hanko-ra, személyes pecsétre. Hazánkban ilyen esetben aláírjuk a dokumentumokat, de Japánban a hanko továbbra is a legfontosabb eszköz a személyazonosságának ellenőrzéséhez.
Az orosz űrhajós Valeri Polyakov töltötte a leghosszabb időt az űrben az emberiség történelmében: 437 napot és 18 órás volt odakint.
A világ legkisebb gyümölcse Utricle névre hallgat, és nagyjából akkora, mint egy kisebbecske hangya.
Bármelyik adott pillanatban a felhők a Föld mintegy 60%-át borítják be.
Az Uránuszon két évszak van: nyár és tél. Mindkettő 42 földi évig tart. Az Uránusz mozgása kuriózumnak számít Naprendszerünkben: a bolygó forgástengelye mindössze 8 fokot zár be a keringési síkkal, vagyis – szemléletes képpel élve – az oldalára dőlve, retrográd (vagyis az órajárással megegyező) irányban forog. A központi csillagunktól átlagosan kb. 20 Csillagászati Egység távolságra lévő planéta nagyjából 84 év alatt kerüli meg Napunkat, így 42 évente kerül sor napéjegyenlőségre.
