Idén is megrendezték Április 28-án Tokió egyik legszokatlanabb eseményét, a Szenszódzsi templomban a hagyományos Nakizumo Fesztivált. Mintegy 160 2018-ban született gyermek vett részt a csecsemők síróversenyén.
1.
Tokio egyik legbecsesebb buddhista templomába, a Szenszodzsi szentélybe azért viszik a szülők a gyerekeiket, hogy egy négyszáz esztendős múltra visszatekintő síróversenyen vegyenek részt. A Nakizumo Fesztiválon a szentélyben tanuló sumobirkózok kapják kézhez a gyerekeket és az a feladatuk, hogy párban versengve, egymással szembenállva minél előbb megríkassák a hozzájuk került csöppségeket. Az nyer, akinek a kezében hamarabb sírva fakad a gyermek, s ha egyszerre kezdenek el sírni a gyermekek, akkor a hangosabban síró a győztes.
2.
Amennyiben a pici gyermek nem zavartatja magát, nem rémül meg a marcona képű, őket lengető kiáltozó sumósók minden próbálkozása ellenére sem annyira, hogy sírni kezdjen, a szertartást vezető pap kezdi el ijesztgetni a gyerekeket, ördögi maszkot ölt, hogy megvalósuljon az, ami a fesztivál japán nevében is benne van: “Naku ko wa sodatsu”, azaz “a leggyorsabban síró gyermek” győzzön. Amint elkezd sírni a gyermek, az ég felé tartják, hogy az áldás ereje minél kiterjedtebb, nagyobb hatóerejű legyen.
3.
A szülők öröme ekkor a legnagyobb, hiszen a hagyomány szerint minél hangosabban sír a kicsi, annél egészségesebb és áldottabb lesz. Senkit nem zavar, hogy a gyermekek szinte halálra rémülnek, nem emelik fel a szavukat a gyermekek védelmében. Éppen ellenkezőleg: meg vannak győződve arról, hogy a különös szertartással nem a gyerekeket akarják kínozni, a rituálét a résztvevők hite szerint a babák érdekében kell elvégezni.
4.
A japánok úgy tartják, hogy a hangos sírás távol tartja az ártó szellemeket is. Mindez tehát az ősi gonoszűző mágia sajátos japán megnyilvánulása, melynek célja az, hogy különböző eszközökkel, leggyakrabban és legelterjedtebben zajkeltéssel elűzzék az emberi környezetből a láthatatlan, sötét szándékú démoni lényeket.