Craco, Olaszország

Az ókori Graculum helyén épült fel a 11-12 század során. 1963-ban a történelmi belváros lakosságát evakuálták egy földcsuszamlás miatt. Egy 1980-as földrengés után pedig végleg kihalt. Azóta az óváros szellemvárosként ismert.

Bodie, Kalifornia

William Bodey 1859-ben aranyat talált a település helyén, majd elment a családjáért, hogy velük együtt termelje ki a természeti kincset. Hazafelé úton hóviharba keveredett és életét vesztette. A családja megalapította a családfőről elnevezett Bodie városát. 1861-ben hozzáláttak az arany kitermeléséhez. A településen aranybánya létesült és Bodie-nak 1880-ra már közel 10 000 lakosa volt. A város ekkor élte fénykorát, ám egyúttal az egyik legveszélyesebb, törvény nélküli aranyásó településnek számított. Az ezt követő években a bánya azonban egyre kevesebb profitot termelt, így a lakosság száma folyamatosan csökkenni kezdett, mígnem 1930-ban teljesen elnéptelenedett. A bánya még néhány évtizedig tovább működött a szomszédos települések munkásainak jóvoltából, de a 20. század hatvanas éveiben végleg bezárt. A ma látható Bodie az 1962-es állapotot tükrözi.

Pripjaty, Ukrajna

Pripjaty jelenleg elhagyatott szellemváros, mivel a tőle alig három kilométerre fekvő csernobili atomerőmű 4-es blokkja 1986-ban felrobbant, és a város teljes lakosságát evakuálták. Pripjatyban nagyrészt az atomerőmű dolgozói éltek családjaikkal, kb. 49 400 lakos. A hely máig megőrizte a szovjet városok 1970-1980-as évekre jellemző arculatát, mivel az atomerőmű-baleset óta itt semmi nem változott. Bár az ott mérhető sugárzás nagy részét okozó cézium-137 izotóp felezési ideje 30 év, még hosszú ideig nem várható a lakosság visszatelepítése, a felrobbant reaktor közelsége és a város erősen szennyezett környezete miatt.

Oradour-sur-Glane, Franciaország

A szövetségesek normandiai partraszállása után négy nappal a Das Reich nevet viselő Waffen-SS páncélos hadosztályhoz tartozó kétszáz német katona körülzárta a közép-franciaországi Oradour-sur-Glane települést és 644 lakóját kivégezte, az épületeket felgyújtotta. A falu teljes, az események időpontjában jelenlévő lakosságából mindössze öten menekültek meg, holtnak tettetve magukat. A háború után Párizs úgy döntött, hogy Oradourt a régi helyén mementóként érintetlenül hagyják. A romok a mai napig abban az állapotukban láthatók, amelyben 1944. június tizedikén voltak.

Varószia, Famagusta város szélén, Ciprus

Varószia az 1960-as és 70-es évek tömegturizmusa nyomán vált jelentős várossá. A község tengerpartján nagy szállodaépületeket húztak fel. 1974. augusztus 14. és 16. között azonban a török hadsereg elfoglalta a várost és tiltott területnek nyilvánította. Az üres város köré falat emeltek, a lakosságot néhány nap alatt evakuálták, és megakadályozták, hogy bárki is belépjen. Így lett a népszerű üdülőhelyből a világ egyik leghíresebb és legnagyobb szellemvárosa. A hermetikusan lezárt városba azóta a török hadseregen és az ENSZ képviselőin kívül senki sem léphet be.

Garnet, Montana

Garnet egy eléggé érintetlen szellemváros Montana államban. A várost 1899-ben még 1000 ember lakta. Ezek 50.000 uncia ezüstöt, 60.000 uncia aranyat, és 60.000 uncia rezet bányásztak ki. 1905-ben a várost csupán 105 ember lakta. Garnetben 1912-ben tűz ütött ki, aminek következtében nagyot csökkent Garnet lakossága. A második világháború csak rátett erre egy lapáttal. A város 1947-ben lett szellemváros, amikor is meghalt a város utolsó lakosa: Frank Davey. A várost ma egy helyi egyesület tartja fent, akik több viskót is kiadnak itt éjszakára. A város ma is jó állapotban van.

Hasima sziget, Nagaszaki, Japán

A sziget az 1800-as évek végétől települt be, a munkásokkal és családjaikkal, hiszen a szigetről 1887 és 1974 között tengeralatti szénbányászatot folytattak. 1890-ben vásárolta meg a japán Mitsubishi cég a szigetet 100 000 jenért, majd óriási betonfalakkal vette körbe, hogy megvédje a tájfunok okozta hullámoktól. Volt olyan időszak, amikor ötezernél is több lakosa volt a 160x480 méteres szigetnek, vagyis hektáronként 835 lakos. A széntermelés 1941-ben érte el csúcspontját évi 411 100 tonnával. Folyamatosan építették ki a szigeten az infrastruktúrát, sok esetben a föld alatt, mivel korlátozott volt a hely. 1974 januárjában elrendelték a bányák bezárását. A munkanélküliség következtében, és mivel a Mitsubishi beszüntette az ivóvíz- és az élelmiszer-szállítást, áprilisig mindenki elhagyta a szigetet.

Kennecott, Alaszka

Kennecott valaha bányászati központ volt, mivel több rézbánya is akadt a közelben. Története 1900-ban kezdődött, amikor a helyszínen kiváló minőségű rézércre bukkantak. Ezekben az időkben a réz rendkívül értékes ásványi anyag volt a villamosenergia, az autógyártás és a telefonok miatt. Az 1909-től 1938-ig tartó aktív éveik során a kennecotti bányák több mint 4,6 millió tonna ércet termeltek, amely 100 millió dollárt meghaladó nyereséget ért el. Sajnos a magas minőségű ércek többsége a 30-as évek elejére elfogyott, és az öt bánya egymás után zárt be. Az utolsó vonat 1938. november 10-én elhagyta Kennecottot, egy szellemvárost hagyott maga mögött.

Cahawba, Alabama

Ellentétben a legtöbb szellemvárossal az USA-ban, a Cahawba nem az egykori bányásztáborok közé tartozik, hanem Alabama fővárosa volt. Cahawba az Alabama és a Cahaba folyók összefolyásában található, ám sajnos sok szezonális áradást szenvedett el. Ezért döntött az állami jogalkotó, hogy 1826-ban új fővárost nevez ki. Mivel a lakosság elhagyta a települést, Cahawba szellemváros lett.

Bannack, Montana

A várost 1862-ben alapították, és jelentős aranykészlettel rendelkezett ebben az időszakban. A város alapítója dr. Erasmus Darwin Leavitt, egy orvos, aki egy ideig lemondott a munkájáról is, hogy aranybányásszá váljon. A település virágzásának csúcsán Bannock teljes lakossága mintegy 10 ezer lakos volt, az utolsó lakosok pedig az 1970-es években távoztak az egykori aranylelőhelyről.

Glenrio, Texas/Új-Mexikó

A Texas és Új-Mexikó határán fekvő város, mely eredetileg vasúti városként funkcionált. Mivel határ menti város volt, több üzletet is nyélbe ütöttek itt. Például Texasban adták ki az összes üzemanyagot, mert Új-Mexikóban magas volt ennek az adója. Akkor kezdett el a város lakossága megcsappanni, mikor 2008-ban átadták az Interstate 40 nevű autópályát, mellyel a turisták, teljesen kikerülték a várost.

Kolmanskop, Namíbia

A kísérteties hangulatú kihalt település valaha egy jelentéktelen kis faluként kezdte történetét, felvirágzását a gyémánt bányászatnak köszönheti. Nevét egy Johnny Coleman nevű fuvarosról kapta, aki egy homokvihar alkalmával itt vesztette el az ökrös szekerét. Kolmanskop az 1920-as években élte virágkorát, ekkor 1200 lakója volt a településnek, közel 700 családnak adott otthont. A város története azonban még 50 évet sem élt meg, mert az I. világháború után kiürültek a bányák, és a lakói délre költöztek, ahol új és gazdagabb gyémánt-lelőhelyeket fedeztek fel. Az épületek többségét le sem bontották, egyszerűen csak maguk után hagyták.

Dhanushkodi, India

A Pamban-sziget délkeleti csücskén található Dhanushkodi valaha virágzó város volt, saját vasútállomással, kórházzal, iskolával, postával, ráadásul naponta járt komp is errefelé. Turisták is sokan látogatták, így a helyi hotelek is virágoztak. 1964-ben egy tornádó teljesen elpusztította. A 280 km/h-s szél szinte mindent elsöpört a föld színéről, így 1964 decemberében a várost szellemvárossá nyilvánította Madras Kormánya.

Lifta, Izrael

1945-ben 2250 ember élt itt, 2230 muzulmán és 20 keresztény. Az 1947–48-as polgárháború miatt 1848-ban az ókori város teljesen elnéptelenedett. A háború után zsidó származású családok költöztek be, ám 2017-re újra üressé vált, azóta pedig izraeli természetvédelmi területként tartják számon.

Thurmond, Nyugat-Virginia

A szénbányászat ideje alatt Thurmond egyenesen virágzott, még a vasúti közlekedést is kiépítették itt. Ma a vasútállomás egyszerű raktárként funkcionál, a városban pedig körülbelül 5 ember él.

St. Elmo, Colorado

Valaha egy virágzó bányaváros és egy vasúti útvonal kereskedelmi állomása mellett feküdt St. Elmo, mely 1922-ben a vasútvonal lezárását követően teljesen kiürült. Lakói a házaikat, sőt néha vagyontárgyaikat is hátrahagyták. Ezek a tárgyak és épületek az egyetlenek, melyek elárulnak bármit is a mára szellemvárossá vált településről.

Val-Jalbert, Kanada

A Chambord városától 8 kilométerre, északnyugatra fekvő Val-Jalbertet 1901-ben alapították, és a település hamarosan egyre nagyobb lett, amikor Damase Jalbert épített egy cellulózgyárat a közelében. Ám 1927-ben bezárták a munkalehetőséget biztosító gyárat, ami a falu elnéptelenedéséhez vezetett.

Wittenoom, Nyugat-Ausztrália

Wittenoom város az ötvenes években Nyugat-Ausztrália legnagyobb városa volt. Azbesztbánya üzemelt a közelében. 1960-ban azonban a lakosságot kitelepítették, mert a levegő szennyezettsége egészségkárosodást okozott. Az utcákat lezárták, a város nevét törölték a térképről is. Ma 8 lakosa van. Az áramot kikapcsolták, a postai szolgáltatás megszűnt, a vízellátást lekorlátozták az állandó lakhelyekre. A megmaradt épületek üresek, vagy régi gépekkel, törött váltókkal, gumikkal, és ezekhez hasonló cuccokkal vannak teletömve. A turisták számára kínált szállások engedély nélküliek, s nem felelnek meg a környezeti és egészségügyi előírásoknak.

Kłomino, Lengyelország

A falu vagy kisebb város méretű Kłomino eredetileg a Westfalenhof nevet viselte, amikor a náci Wehrmacht elfoglalta és helyőrséget, tábort helyezett el benne. A második világháború során aztán a szovjetek vonultak be, akik Grodekre nevezték át a várost. A Vörös Hadsereg bázisaként a település szinte láthatatlan volt a nyugat számára, csak az orosz katonai térképeken szerepelt. A szovjetek a vasfüggöny lehullása után, 1993-ban hagyták el az 1945-ben elfoglalt épületeket. Innentől hívják a Kłominónak, és képez lengyel állami tulajdont. Jelenleg öten lakják.

Great Blasket sziget, Írország

Európa legnyugatibb pontja Írországban található, nem más, mint a Great Blasket Island Kerry megyében. Ez az apró (4.5km²) sziget ír halászok otthona volt 1953-ig. Ekkor ugyanis kitelepítették a lakosságot a rossz időjárási körülmények miatt. Összesen 150-en laktak a szigeten. A halászok egykori házainak romjait meg lehet látogatni, szomorú emlékei az egykori halászfalu életének.

Calico, Kalifornia

Az 1881-ben itt megnyitott bánya adta a legtöbb ezüstöt Kaliforniában, közel $86 millió értékben. Mivel egy idő után leesett az ezüst ára, 12 év múltával bezárták a több mint 500 tárnát. Calico-t elhagyták a lakói és így vált szellemvárossá. Annyiban különbözik mégis a többi szellemvárostól (mert sok van), hogy ezt teljesen helyreállították a kornak megfelelően, és mintegy óriási szabadtéri múzeumként üzemeltetik.

Döllersheim, Ausztria

Adolf Hitler Ausztria megszállása után, 1938 augusztusában megparancsolta, hogy hatalmas katonai gyakorlóteret létesítsenek szülőföldje területén. A Döllersheim, Zwettl, Allensteig környéki katonai körzet a legnagyobb gyakorlótér volt Nyugat-Európában. A lakosságot kitelepítették, a falvakat lerombolták, még Stronest is, ahol Hitler apja és nagyanyja született. A Führer szó szerint minden nyomot igyekezett eltüntetni családja múltjából.

Plymouth, Montserrat

Montserrat egy karibi sziget, a Brit tengerentúli területek része. Egészen 1995-ig nyugodtan folyt ott az élet, ekkor tört ki a Soufriere vulkán. Teljesen váratlanul érte a szigetlakókat a katasztrófa, mert a vulkánnak a történelemben nem volt ismert kitörése. 1995 júliusában azonban a Soufiere elpusztította a fővárost, 12 méter vastag hamuréteggel borította be Plymouthot. Plymouth mára teljesen elnéptelenedett, de hivatalosan még most is ez a főváros. A valódi közigazgatási teendőket azonban egy másik település, Brades vette át és már épül az új főváros, Little Bay is.

Akarmara, Abházia / Grúzia

Akarmara az 1960-as években indult virágzásnak, amikor üdülők épültek a helyen, majd hamarosan az orosz felső tízezer tagjai találtak itt állandó otthonra. Az 1970-es évek közepén a város lélekszáma meghaladta az 5,000 főt. A település befolyását mutatja, hogy az Ohamcsire-Tkvarcseli vasútvonalat ebben az időben meghosszabbították Akarmaráig. A város vesztét a Szovjetunió felbomlása okozta - a lakosok (jórészt párttagok) protekciója megszűnt, a településen munkalehetőség jószerivel nem adódott. Akarmarából már a kilencvenes évek közepére eltűnt szinte a teljes lakosság, a vasút ismételten csak Tkvarcseliig közlekedett, a város helyét pedig adminisztratív módon Tkvarcselihez csatolták. A terület ma kedvelt célpontja katasztrófaturistáknak, annak ellenére, hogy a vasút megszűnte óta megközelítése akadályokba ütközik. Ezenkívül élnek még a területen egyes lokálpatrióták valamint erdőgazdálkodók, ezek száma valahol 50 és 100 között van, ám a város házainak döntő többsége az enyészeté.

Kayaköy, Törökország

Egy nagy múlttal rendelkező görög városról van szó, melynek 1923-ban még 25,000 lakosa volt. Több ezer ház, két templom, 14 kápolna és két iskola épülete különböző történelmi periódusokból tanúskodik évszázadokra visszanyúló múltjáról. A törökök és görögök valamikor még békésen éltek egymás mellett a Kaya-völgyben. A görögök kézművesiparral, míg a törökök mezőgazdasággal foglalkoztak. A két nép, és két vallás – muszlim és keresztény – békésen dolgozgatott, teázgatott egymás mellett és egymással az első világháborúig. A világháborút követő török függetlenségi háborúval (1919-1923) a békés együttélés megszakadt, a török győzelem után az Anatólia területén élő több, mint 1 millió görög ortodox kereszténynek és a Görögországban élő fél millió muszlimnak azonnal el kellett hagynia otthonát. Így ürült ki szinte egyik pillanatról a másikra Kayaköy városa, mely azóta is elhagyatottan és üresen áll, mivel a törökök teljesen sorsára hagyták.

Goldfield, Arizona

A kisváros története 1902 ben kezdődött.A területén nagy számban volt fellelhető az arany érc. Az emberek tömegesen költöztek ide és beálltak bányásznak a jobbélet reményében. Alig 10-15 éven belül az iskola és a postahivatal mellett több szalon és panzió is épült a városban, majd körülbelül ugyanennyi idő elteltével mintha elvágták volna az aranykészletek kimerültek: a város kihalt. Goldfield azonban mára - egy lelkes környékbeli vállalkozónak köszönhetően - komplett turistaparadicsommá vált. Az utazók pisztolypárbajt nézhetnek, country zenét hallgathatnak és a bánya területére is bemehetnek, sőt kisvasúttal a környéket is felfedezhetik.

Pyramiden, Norvégia

Pyramiden a Spitsbergen szigeten, a Billefjord mellett fekszik. Az egykor 1000 lakost számláló szénbányatelepet 1998-ban hagyta fel tulajdonosa, az orosz állami tulajdonú Arktyikugol bányavállalat, így ma teljesen lakatlan. Az épületek berendezése ma is olyan, ahogy akkor a sietős kiürítés során hátrahagyták. Pyramiden szabadon meglátogatható, azonban az épületekbe tilos engedély nélkül bemenni a balesetveszély miatt; legtöbbjük le is van zárva.

Rhyolite, Nevada

A Death Valley szélén található ez a város, amelynek valaha 10 ezer lakója volt. A várost 1904-ben hozták létre, azonban 1924-ben meghalt az utolsó lakos is. Manapság azt mondják, hogy az üres épületekből még mindig hangokat hallanak. Száznál is többen számoltak be paranormális eseményekről a város környékén.

Picher, Oklahoma

Picher városát 1918-ban alapították, 1920-ra pedig a lakosság elérte a 9726 főt. 1917 és 1947 között a település az állam egyik legtermékenyebb bányavárosává vált. 1967-ben aztán a bányákat bezárták, abbamaradt a bányavíz kiszivattyúzása is. A 14 ezer elhagyatott bányát felügyelet nélkül hagyták, a szennyezett víz továbbra is szivárgott, emellett több millió tonna mérgező bányameddő halmozódott fel. Csak egy 1996-os tanulmány mutatott rá arra, milyen súlyos mértékben szennyezték a bányák a környezetet: kimutatták, hogy a városban élő gyerekek 34 százaléka ólommérgezésben szenved. Azt is észlelték, hogy a föld alatti üregek miatt a talaj megsüllyedt, így a házak nem voltak többé biztonságosak. 2006-ban a kormány elrendelte a település evakuálását, Pichert pedig az Egyesült Államok legveszélyesebb városának nevezték.

Bulowville, Florida

A Bulowville-t 1821-ben Charles Bulow hozta létre, az erdőből egy 2200 hektáros területet tisztítottak meg gyapot, rizs és a cukornád termesztésére. Charles Bulow az ültetvényre felépítette a környék legnagyobb cukorgyárát. Bulowville nem virágzott sokáig, 1836-ban a második Seminole háború idején Seminole indiánok felégették a várost és az ültetvényt. 1970-ben Bulow ültetvény romjait felvették a Történelmi Helyek Országos Nyilvántartásába.

St Kilda, Skócia

Noha St Kilda nem város, hanem egy teljes szigetcsoport, tele különféle falvakkal, amelyeket elhagytak az emberek. A szigetcsoport már a történelem előtti idők óta folyamatosan lakott volt, de a lakosság létszáma drasztikusan visszaesett, amikor a 19. században sokan kivándoroltak az Egyesült Államokba és Ausztráliába. Az otthon maradottakat pedig különböző betegségek tizedelték. 1930. augusztus 29-én költöztették el a szigeteken maradt utolsó 36 lakost.

forrás:www.boredpanda.com