A Közel-Kelet elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el. A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam.
1.
Nílus, Kairó, Egyiptom
2.
Rózsafüzér árus, Kairó, Egyiptom
3.
Giza piramisok, Kairó külvárosában, Egyiptom
4.
Jeruzsálem, Izrael
5.
Damaszkusz kapuja, Jeruzsálem, Izrael
6.
Damaszkusz kapuja, Jeruzsálem, Izrael
7.
Óváros, Jeruzsálem, Izrael
8.
A Szent Sír temploma, Jeruzsálem, Izrael
9.
Az al-Aksza-mecset, az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem, Izrael
10.
Utcai cipőpucoló, Jeruzsálem, Izrael
11.
Dávid városa, Jeruzsálem, Izrael
12.
Jeruzsálem, Izrael
13.
Jeruzsálem, Izrael
14.
Keresztelő szertartás a Jordán-folyóban
15.
Húspiac, Baalbek, Libanon
16.
Baalbek, Libanon
17.
Bejrút, Libanon
18.
Bejrút, Libanon
19.
Bejrút főutcája, Libanon
20.
Bejrút, Libanon
21.
Bejrút régi negyedében, Libanonban
22.
Ráhel sírja, Betlehem, Palesztina
23.
88 km-re Baalbek-től, Libanon
24.
Diadalív, Damaszkusz, Szíria
25.
Damaszkusz, Szíria
26.
Bazár sor, Damaszkusz 
27.
Main Street, Damaszkusz, Szíria
28.
Damaszkusz, Szíria
29.
Omajjád-mecset, Damaszkusz, Szíria
30.
Óváros, Damaszkusz, Szíria
31.
Óváros, Damaszkusz, Szíria
Forrás: Zefirka
