Viktória-vízesés, Zambia és Zimbabwe határán
Helyi elnevezése a makololóktól származik: Mosi-oa-Tunya jelentése „mennydörgő gőzölgés” és „robajló füst”. A név onnan ered, hogy a víz száz méteres mélységbe alázúduló hangját háromszáz méteres párafüggöny egészíti ki. A Viktória vízesés 1708 méter széles vízzuhataga a legszélesebb a világon, közvetlen környékét mindkét ország nemzeti parkká nyilvánította
Parícutin, Michoacán, Mexico
A Parícutin tűzhányó Mexikó területén, Michoacán államban. Parícutin vagy eredeti nevén Parangaricutirimiquaro a több mint 1200 kitörési központot koncentráló Michoacán-Guanajuato Vulkáni terület legfiatalabb vulkáni kúpja.
Yosemite Nemzeti Park, Kalifornia
A kaliforniai Yosemite Nemzeti Park az Egyesült Államok második nemzeti parkja. 1890. október 1-jén alapították. A 3081 km² területű park a Sierra Nevada hegyvonulatának nyugati lejtőin fekszik. A Yosemite – indián eredetű szó, és grizzlyt jelent – geológiai érdekességek százait rejti. Területének nagy része gránitból épül fel, mindössze 5%-a átalakult vulkanikus és üledékes kőzet.
Grand Canyon, Arizona
A Grand Canyon ("Nagy szurdok") a Colorado folyó által kivájt sokszínű, meredek völgyszurdok az Egyesült Államok Arizona államában. A Grand Canyont a Colorado folyó valószínűleg 17 millió év alatt hozta létre, 446 km hosszú, szélessége 6,4 km-től 29 km-ig terjed, mélysége 1200 és 1800 méter közötti (legmélyebb pontja 1829 méter). Nagy része a Grand Canyon Nemzeti Parkon belül fekszik, mely egyike az első nemzeti parkoknak az Amerikai Egyesült Államokban.
Salar de Uyuni, Bolívia
A Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezeje. Sós mocsárként illetve sós sivatagként is meghatározható, mivel általában száraz, viszont időszakosan néhány cm-es vízréteg borítja. Bolíviában, az ország délnyugati részén, az Andok hegyvonulatai közötti medencében fekszik 10 582 km² (majdnem 18 Balatonnyi) területen, 3656 m-es tengerszint feletti magasságon.
Sarki fény, Izland
A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre.
Zhangjiajie Nemzeti Park, Kína
A park különlegessége egy üveghíd, mely a Tianmen hegy oldalán húzódik 1,403 méteres magasságban. A készítők szerint a híd olyan vastagfalú üvegből készült, amely szinte minden külső hatásnak ellenáll. Ugyanebből az anyagból készült az a platform is, Amelyen a csúcsokat megkerülhetik a látogatók.
Nagy-korallzátony, Ausztrália
A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya, a Korall-tengerben található, nem messze Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. 2000 km hosszan húzódik, 34,4 millió hektáron, és még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek nagyjából azonos távolságra vannak a tengerparttól.
Szahara, Észak-Afrika
A Szahara a Föld legnagyobb sivataga. Az Észak-Afrikában elterülő sivatag területe több mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara legnagyobb része a közfelfogással ellentétben hamada (kő- és sziklasivatag) és nem erg (homoktenger). A Szahara a helyi mezőgazdasági módszerek miatt kiszáradó szomszédos füves területeket bekebelezve délnek terjeszkedik, egyes becslések szerint akár évi 48 kilométert is halad Afrika belseje felé (elsivatagosodás).
Csomolungma, Kína és Nepál határán
A Csomolungma (angol, Mount Everest) a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön. A Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy 8848 m magas (2010-es nepáli mérés szerint; más mérések során 8840 és 8850 m közötti magasságot állapítottak meg), és évente kb. 4 milliméterrel nő. A Csomolungma név tibeti eredetű, jelentése „a Föld istenasszonya”.
Galápagos-szigetek, Ecuador
A Galápagos-szigetek egy 14 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus (és vulkanológiai szempontból az egyik legaktívabb) szigetcsoport a Csendes-óceánban. A szigetcsoport híres az endemikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez.
Grand Prismatic Spring, Yellowstone National Park, Wyoming
Grand Prismatic Spring (Nagy Prizmaszerű forrás) a Yellowstone nemzeti park legnagyobb hévízforrása, melynek 71 fokos kénes vízében élő, algák, mikroorganizmusok és ásványi lerakódások, varázsolják színpompássá. A terület a földtörténeti őskorban hatalmas vulkánkitörések helyszíne volt (3 nagy kitörés).
Moher-sziklák, Írország
A Moher-sziklák Írország egyik leglátványosabb természeti képződménye. Nyolc kilométer hosszan húzódó, gyakorlatilag függőleges sziklafal a szigetország nyugati partjainál, Clare megyében, Doolin település közelében. Legmagasabb pontján, az O'Brien-torony 214 méterrel emelkedik az Atlanti-óceán fölé, míg a tőle 5 km-re délnyugatra lévő Hag-félszigetéig egyenletesen csökkenő magassága el nem éri a még mindig impozáns 125 métert.
Maldív-szigetek, Dél-Ázsia
A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. Egyik sziget területe sem nagyobb 13 km²-nél. Összterülete mintegy 300 km². A szigetek nem emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és a terület 80%-a legfeljebb 1 méterrel van a tengerszint felett. Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatt a tenger elnyelése fenyegeti.
Hạ Long-öböl, Vietnam
A Hạ Long-öböl egy 1 500 km² nagyságú terület a Vietnámi-öbölben (Tonkini-öböl), Vietnám északi részén. Hivatalos adatok szerint 1969 mészkőszikla emelkedik ki a vízből, amelyek többsége lakatlan sziget vagy szirt, nagy része több száz méter magas. A mészkősík, amin az öböl található, süllyed.
Komodo, Indonézia
Komodo az indonéziai szigetvilágot alkotó 17 508 sziget egyike. A sziget különösen a komodói varánusznak, a világ legnagyobb gyíkjának természetes élőhelyeként ismert, mely a nevét a szigetről kapta. A sziget szárazföldi területe 390 km², lakóinak száma több mint 2000 fő. A sziget lakói az ide száműzött korábbi fegyencek leszármazottai, akik a Celebeszről származó bugikkal keveredtek.
Ayers Rock, Ausztrália
Az Ayers Rock, más néven Uluru egy óriási homokkő sziklatömb Ausztrália közepén, az Északi területen. Az Uluru és a Kata Tjuta (az Olgák) az Uluru - Kata Tjuta Nemzeti Park két legfontosabb látnivalója. Az Uluru az itteni őslakos pitjantjatjara és yankunytjatjara törzsbeliek szent helye. Több forrás, vízgyűjtő, sziklabarlang és ősi rajz található itt. Ausztrália közepén élő őslakók egy része ma is elzarándokol ide vallási (és más) okokból. Az Uluru egyike a világ legszentebb helyeinek.
Óriások útja, Észak-Írország
Az Óriások útja egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 40 000 bazaltoszlopból álló terület, Észak-Írországban, Antrim megye atlanti partjainál, Bushmills várostól 3 kilométerre északra. Az egymáshoz szorosan illeszkedő oszlopok többsége hatszögletű, de vannak 4, 5, 7 és 8 szögűek is. A legmagasabbak kb. 12 méteresek, de a megszilárdult láva vastagsága helyenként a 28 métert is eléri.
Jéghegyek, Grönland
A jéghegyek Grönland vagy az Antarktisz kontinentális jéghátáról gleccserek húzódnak a tenger felé és abba kifelé tolódnak, mindaddig amíg a víz felhajtó ereje kisebb-nagyobb részeket a gleccsernyelvekről le nem tör. A jégtakarók hatalmas, megfagyott folyók, amelyeket a hóesés táplál. Megállás nélkül haladnak előre a tenger felé. Van, amelyiknek a "nyelve" több száz kilométernyire lóg bele a sós vízbe. Ilyen például a kanadai Ayles-selfjég, a Franciaország nagyságú Ross-selfjég az Antarktisznál, vagy a Jakobshavn-gleccser Grönlandon. Ez utóbbi a leggyorsabb gleccser a világon; naponta 20-30 métert halad előre a tenger felé, és évente 35 milliárd tonnányi jég törik le róla.
Niagara-vízesés, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán
A Niagara-vízesés (angol: Niagara Falls) egy hatalmas vízesésegyüttes a Niagara folyón. A Niagara-vízesés két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Szintén az amerikai oldalon található még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, amit a Luna-sziget különít el. Bár nem rendkívül magas, a Niagara-vízesés nagyon széles: több mint 168 000 m³ zúdul le minden percben magas vízállás esetén, és 110 000 m³ átlagosnál. Ez a legnagyobb vízhozamú vízesés Észak-Amerikában.
Banff Nemzeti Park, Kanada
Kanada első nemzeti parkja, amelyet 1885-ben alapítottak. A park Albertában fekszik, és egyike a kanadai Sziklás-hegység nemzeti és tartományi parkjainak, amelyek a Világörökség listájára kerültek. Területe 6641 km², alpesi hegységek, tavak százai, hatalmas jégmezők, gleccserek, számtalan folyó és patak jellemzi. A Banffot északról a Jasper Nemzeti Park, nyugatról a Yoho Nemzeti Park és délről a Kootenay Nemzeti Park határolja. A Transzkanada főútvonal áthalad a park területén. A nemzeti parkban több mint huszonöt 3000 méternél magasabb hegycsúcs található.
Hillier-tó, Ausztrália
Ezt a meghökkentő természeti látványosságot Nyugat-Ausztráliában találjuk a Stirling Range Nemzeti Park közelében, a Middle-szigeten. Eukaliptusszal és teafákkal borított sűrű erdő veszi körül, ezért nem könnyű megközelíteni. Madártávlatból a legrózsaszínűbb, de vize még akkor is megtartja epres rágógumi színét, ha palackba töltjük. A különös állóvíz 600 méter széles és nagyon sekély, ugyanakkor rendkívül magas a sótartalma, vízállástól függően 30-35 százalékos.
Pamukkale, Törökország
Pamukkale, mely szó szerinti fordításban „gyapotvárat” jelent, a világ egyik ritka csodája. A hófehér mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogénkarbonátban és szén-dioxidban gazdag, körülbelül 35 °C-os forrásvíz hozta létre, amikor lezúdult a domboldalon. A helyet már az ókorban is látogatták mint gyógyfürdőt. Pamukkale környezetében több melegvizű forrás is található, melyet az újonnan épült gyógyfürdők és szállodák is használnak. Pamukkale emiatt a modern gyógyturizmus egyik célpontja lett.
Iszapvulkán, Azerbajdzsán
Az iszapvulkán felbugyogó gázok, vizek, finomszemcsés anyagok formájában jelenik meg. A megszáradt finomszemcsés anyagok a vulkán köré krátert képeznek. Az iszapvulkánok működésének a szénhidrogén a lelke, amely a mélyben lévő nagy nyomás miatt tör a felszínre. Útközben vízzel, földdel keveredik, és sár, iszap formájában lát napvilágot. A kráteren belül ez a fekete massza folyamatosan dolgozik, bugyborékol, buborékokat képez, mert tele van metánnal, tele van gázzal.
Márvány-barlang, Chile
A Cuevas de Mármol, vagyis a Márvány barlangok színes, csíkos, csipkézett falai Dél-Amerika legmélyebb tavában, a General Carrera tó vizében tükröződnek, ami külön még emeli a természet alkotta csoda báját. A Chile és Argentína határán fekvő tó vize smaragd, türkiz és akvamarinkék árnyalatú, ami még jobban kiemeli az egyedülálló sziklaalakzat szépségét. Ez a Pazar szépségű márványrendszer a chilei oldalon található.
El Yunque Nemzeti erdőpark, Puerto Rico
Az El Yunque Nemzeti Erdő (El Yunque National Forest) Puerto Rico észak-keleti részén található, körülbelül egyórás útra San Juantól. El Yunque az egyetlen trópusi esőerdő ritka fákkal és madarakkal, az Egyesült Államok Nemzeti Erdő Rendszerében (United States National Forest System).
Kristály-folyó, Kolumbia
A Kristály-folyót nevezik „az öt szín folyójának” is, mivel vizében különböző színes növények élnek, amelyektől a meder szeptembertől kezdve három hónapon át többféle színben pompázik (vörös, sárga, kék, zöld, fekete). Legjellegzetesebb növénye az örvényvirágfélék (Podostemaceae) családjába tartozó Macarenia clavigera.
Forrás: www.insider.com
