A BMW Isetta
2019. október 29. írta: captain schuro

A BMW Isetta

Olaszországban született a vastojás, 1953-ban, Iso Isetta néven. A kétütemű, egyhengeres, 250-es motorral hajtott Isetta jól fogyott az elszegényedett Olaszországban.

Aztán az ISO gyorsan, már 1955-ben leállította a gyártását, a licencet pedig több országnak is eladta: Argentínának, Spanyolországnak, Franciaországnak, Belgiumnak, Brazíliának és Németországnak is.

A németek nem lennének németek, ha azonnal nem alakítottak volna a technikán. A formaterv nagy részét megtartották, de néhány ponton átalakították: az olasz félig a sárvédőbe épített fényszórói helyett magasabbra emelteket szereltek, az indexek átvándoroltak a kocsi oldalára, más formájúak lettek a lökhárítók, és megjelent a kétszínű fényezés.

De a lényeg a borítás alatt volt: az R25/3 motorkerékpár jól bevált 250-es, 12 lóerős négyütemű egyhengeresét tették a kétütemű helyére, négyfokozatú váltóval.

Az első sorozatok mutatósabb, de fix ívelt oldalablakokkal futottak, az utasok csak a hátrahajtható bőrtetőn át jutottak levegőhöz. 1956-ben ezt leváltotta a sík tolóablakos, 7 cm-rel hosszabb Export változat, és ebben az évben 298 cm³-esre nőtt a motor is.

A BMW Isetta a nagyszámú konkurencia ellenére Nyugat-Németországban is siker lett, az összes licencmodell közül a leghíresebb. Sok motoros is áttért a kis „vastojásra”, mégiscsak jobb volt, mint ázni-fázni a nyeregben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr7015271542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.