Cher Ami

Cher Ami egy postagalamb volt az első világháborúban. A hím Cher Ami az első világháború egyik leghíresebb postagalambja volt. Egyike volt annak a 600 postagalambnak, amelyet angol tenyésztők adományoztak a Franciaországban állomásozó amerikai erőknek. A madár 12 fontos üzenetet közvetített a Verduni amerikai szektorban. 1918. október 2-án az amerikai 77. hadosztály 308. zászlóalja magával vitte a galambot több társával együtt, amikor a Meuse-Argonne offenzíva során benyomultak az argonne-i erdőbe. Az egység - amely később az Elveszett zászlóalj néven lett híres - több mint ötszáz katonáját a túlerőben lévő németek körbezárták, és napokon át folyamatosan támadták. Október 4-én baráti tűz zúdult a Charles White Whittlesey őrnagy vezette alakulatra. Ekkor indították útnak utolsó galambjukat, Cher Amit. A németek megpróbálták lelőni a madarat. A postagalamb, habár eltalálták, 25 perc alatt 25 mérföldet repült a főhadiszállásig. Amikor megérkezett, hiányzott az egyik szeme, találat érte a mellén, és leszakadt az egyik lábának jelentős része is. Az üzenetet tartalmazó kapszulát egy ín tartotta mindössze. Cher Ami a következő üzenetet vitte magával az erdőből az amerikai főhadiszállásra: "A 2746,4 koordinátájú út mentén vagyunk. A tüzérségünk közvetlenül ránk zúdítja a zárótüzet. Az ég szerelmére, állítsák le." Az ágyúzást a galamb érkezése után beszüntették. Cher Ami orvosi kezelést kapott, majd felépülése után kitüntették a francia háborús érdemrenddel, a Croix de Guerre-rel. A galambot az Amerikai Egyesült Államokba vitték, ahol 1919. június 13-án pusztult el. 1931-ben posztumusz beiktatták a versenygalambok dicsőségcsarnokába, és szolgálataiért megkapta a madaraknak adható amerikai aranymedált is. Cher Amit preparálták. Először a Smithsonian Intézetben volt, ma az amerikai nemzeti történeti múzeumban látható.

Kongó csimpánz

Kongó (Congo) volt a neve annak a csimpánznak, amely megtanult papírra és vászonra festeni, Desmond Morris zoológus, etológus és szürrealista festő „tanítványaként”. Az 1950-es évek végén festett a legtöbbet. Az absztrakt impresszionizmus irányzatához sorolták. A korabeli műkritikusok reakciója vegyes volt, a lesújtótól a szkeptikusig. Beszélik, hogy Pablo Picasso kiakasztotta Kongó egy képét a műstúdiójában. Howard Long amerikai gyűjtő 2005-ben 26 ezer dollárért vásárolta meg Kongó három munkáját.

Congo egyik 1956 és 1958 között festett képe.

Moko delfin

Egy Moko nevű delfin mentett meg két, Új-Zéland partjainál halálos veszélybe került ámbráscetet. 2008-ban egy helybéli riasztotta Malcolm Smith állatvédelmi illetékest Új-Zéland északi szigetén, a Mahia-partszakaszon a veszélyben lévő cetek mentéséhez. A férfi miután egész nap hiába kísérletezett a 250 kilogramos anya és egyéves borja kiszabadításával, már-már maga is feladta a reményt. A cetek szemlátomást egyre jobban elfáradtak a sekély vízben. A kimerült, haldokló állatokkal ilyenkor, hogy megkíméljék őket a felesleges szenvedéstől, általában maguk a mentők végeznek. Ám még mielőtt ez a végső megoldás bekövetkezett volna, feltűnt a színhelyen Moko. "Az ámbráscetek kapcsolatba léptek a nőstény delfinnel, és ő mintegy 200 méteren át a parttal párhuzamosan vezette őket, egészen a homokzátony csúcsáig. Ott egy hirtelen kanyarral betért egy keskeny csatornába és azon át kivezérelte őket a nyílt tengerre. Bizonyos, hogy a külön fajhoz tartozó delfin és a cetek között történt valamiféle kommunikáció, de a szakemberek azt kizártnak tartják, hogy azonos "nyelvet beszélnének".

Priscilla az első disznó aki eszközöket használt

A kutatók a cebu szigeti disznónál figyelték meg a kivételes viselkedést. A súlyosan veszélyeztetett faj a Fülöp-szigetek két szigetén őshonos, de a világ több állatkertjében is tartanak példányok. A szakértők a közelmúltban egy franciaországi állatkertben fedezték fel, hogy az állatok botok segítségével ásnak, illetve építenek odúkat. A Priscilla nevű nőstény egy gallyal ásott, és leveleket is arrébb helyezettel a bottal. Sőt egy alkalommal egy kéreggel rendezgette a talajt. Később más példányoknál is megfigyeltek hasonló viselkedést. Az eszközhasználat számos állatfajnál megfigyelhető. A viselkedéshez sokan az intelligenciát társítják, noha olyan, alapvetően nem intelligens élőlények is használnak eszközöket, mint a hangyák. Éppen ezért sok szakértő úgy gondolja, hogy az eszközhasználat alapvetően az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság jele.

Stubby Őrmester

Stubby kutya még két éves kora előtt elért karrierje csúcsára: ő lett az első világháború legmagasabban kitüntetett (kutya)hőse, és az első a hadtörténelem során, aki őrmesteri rangot kapott a szolgálataiért. 18 hónapig harcolt a francia lövészárkokban bajtársaival az I. világháború alatt. Stubby őrmester előre jelezte a gáztámadásokat, sérült katonákat kutatott fel a frontvonal mögött és elkapott egy német kémet Argonne-ban. A háború után Stubby Őrmestert bemutatták Woodrow Wilson, Calvin Coolidge és Warren G. Harding amerikai elnököknek. Az Amerikai Légió örökös tagjává választotta Stubby-t.

Forrás: https://moya-planeta.ru/travel/view/nechelovecheski_umny_znamenitye_zhivotnyeintellektualy_47249