A spanyolnátha 1918–19-ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 2–4 százalékát megbetegítette. Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett járványa volt.
A spanyolnátha három hullámban jelentkezett: először 1918 tavaszán, majd őszén, végül sok helyen 1919-ben is fellépett. Első alkalommal nem járt sok halálos áldozattal, ezzel szemben az 1918 őszi, illetve az 1919-es hullám már igen. Az őszi hullám csúcspontján a porosz és a svájci hatóságok szerint az emberek kétharmada elkapta. A vírus nem tűnt el hirtelen 1919 után; még az 1920-as években is jelentkezett, belesimulva a szezonális influenzába.
1918 őszén és telén világszerte 25-50 millióan haltak bele. Egyes becslések szerint ez a szám jóval nagyobb, és eléri a 70 milliót. A pontos adatok nem ismertek, egyrészt azért, mert sok ország nem szolgáltatott részletes statisztikát, másrészt azért, mert egész régiók haltak ki. Oroszországban például a háború utáni állapotok miatt még csak fel sem tudták mérni a halottak számát. Az amerikai hadsereg annyi gyalogost veszített, mint ahányan a harcokban estek el. Csak Indiában 17 millió ember életét követelte a járvány, ahogy az az 1921-es népszámlálásból látható.
A betegség egyeseknél gyorsan vérzéses tüdőgyulladássá fejlődött, és gyakran alig néhány óra alatt halálhoz vezetett: a vírusos pneumonia különösen a 20–40 éveseket sújtotta. Ezt egyes kutatócsoportok azzal magyarázzák, hogy az áldozatok immunrendszere túlreagálta a fertőzést, és elpusztította a tüdőszöveteket. Az idősebbek és a kockázati csoportok tagjai – idült kórokban, anyagcsere-betegségekben szenvedők stb. – halálát inkább a másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás okozta.
A gyors lefutás miatt néhány kutató kételkedett abban, hogy itt egyáltalán influenzáról van szó. Többek között tüdőpestisre gyanakodtak. Bár már ekkor is vírusokról beszéltek, de ezen inkább csak mérget, vagy kórokozót értettek. Csak utólag, 1933-ban sikerült bebizonyítani, hogy tényleg influenzavírusokról volt szó.
1.
Az 1918-as spanyol influenzajárvány első hivatalos eseteit a Kansas állambeli Camp Funston kiképzőtáborban rögzítették.
2.
Bal: Az Egyesült Államok Vöröskeresztének alkalmazottja védőmaszkot visel az influenza terjedése ellen, 1918. Jobb: Egy amerikai rendőr védőmaszkot visel az influenza terjedése ellen.
3.
Két védőmaszkos nő beszélget a járvány idején. 1918.
4.
Bal: Védőmaszkos nővér vizet enged. Jobb: Védőmaszkban dolgozó gépírónő, New York City-ben.
5.
Bal: Egy kalauz megtagadja a felszállást a védőmaszk nélküli utasoktól. Seattle, 1918. Jobb: Védőmaszkban dolgozó New York-i utcaseprők.
6.
A spanyolnátha járvány idején használt speciális influenza maszk, Anglia, 1919.
7.
Az élet a spanyolnátha-járvány idején sem állhatott meg: a baseball mérkőzéseket is megtartották – a szükséges óvintézkedések mellett.
8.
Bal: Egy ember a London General Omnibus Co. buszát fertőtleníti, London, 1920. március 2. Jobb: Az Egyesült Királyságban fertőtlenítőszert permeteztek a halálos vírus terjedésének megfékezésére.
9.
A seattle-i rendőrök az influenzajárvány idején, 1918. (Fotó: Paul Thompson / FPG / Hulton Archive / Getty Images).
10.
Sterilizálás egy átalakított gazdaságban, Massachusetts, USA.
11.
Kórház New Havenben, Connecticut. Az ágyakat függönyök választják el egymástól.
12.
Beteg ápolás a friss levegőn, Washington.
13.
A St. Louis-i, Missouri Vöröskereszt egysége szolgálatban az 1918-as influenzajárvány idején.
14
A férfiak sós vízzel gargalizálnak a New Jersey-i Camp Dix-ben, megelőző intézkedésként az influenzajárványa ellen.
15.
Az influenzajárvány elleni küzdelemben dolgozó ápolónők a Vöröskeresztnél, Seattle-ben, 1918.
(Fotó: Paul Thompson / FPG / Hulton Archive / Getty Images).
