A berlini fal (hivatalos keletnémet nevén: Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal; eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált.
1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én a berlini fal leomlása után, Helmut Kohl előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.
Nyugat-berlini tömeg figyeli a frissen létesített fal túloldalán folyó eseményeket 1961 augusztusában.
Nyugat-berlini tömeg figyeli a kelet-német katonákat akik a határzárás első óráiban szögesdrót-barikádokat állítanak fel a Kelet és Nyugat-Berlinet elválasztó határon 1961. augusztus 13-án.
A Volkspolizei (VP, magyarul: népi rendőrség) őrzi a berlini fal építésén dolgozó kőműveseket, 1961. augusztus 18-án.
A munkások a népi rendőr felügyelete alatt lebontják a házakat az épülő fal utjából 1961 októberében.
Az S-Bahn vasútat kettévágó berlini fal 1961. augusztus 26-án.
Nyugati berliniek 1961 augusztusában az újonnan épített berlini fal mellett.
A nyugat-berliniek 1961 augusztusában kővekkel dobálják a népi rendőröket.
A nyugat-németek 1961 augusztusában az újonnan felépített berlini fal mögött várják a rokonokat a keleti szektorból.
A munkások felállítottak egy figyelmeztető táblát az amerikai szektor határára, Wiener Straße, Kreuzberg kerület, Nyugat-Berlin, 1961. augusztus 13.
Az orosz és az amerikai tankok egymással szembe a Friedrichstraße ellenőrző pontnál, a berlini fal építésekor, 1961. október 28-án.
Szögesdrót a Brandenburgi kapu nyugati oldalán, 1961. november.
Barátok egymás kézét fogva az épülő berlini falnál, 1961. augusztus.
A népi rendőrség tagjai szögesdrót kerítést épitenek Kelet és Nyugat Berlin között, 1961. szeptember.
Egy fiatal lány az ablakban melyen a közeli berlini fal teteje tükrözödik, 1962. december.
Menekülő kelet-berlini férfi 1961 október 16-án. Ekkorra már 8 embert lőttek agyon szökési kísérlet közben.
Egy kelet-német népi rendőr őrködik az Kelet és Nyugat Berlinet összekötő hidak egyikén, 1961-ben.
Két nyugat-berlini rendőr segít le a berlini falról egy 17 éves keleti berlini fút, miután sikeresen átjutott a halálsávon,1961. október.
A fal keleti oldalán található házak ablakait befalazták. Az épületet később lebontották. 1962.
1962. június 8-10-i hétvégén tizenhat keleti berlini szökött át egy Kelet-Berlin felé vezető utca alatt ásott alagúton.
Egy 75 éves nőt engednek le az alagútba, amelyen keresztül 57 kelet-berlini polgár menekült a város nyugati részébe 1964. október 3-án és 4-én. Az alagutat nyugatról keletre ásta egy 20 hallgatóból álló csoport a berlini fal alatt, egy használaton kívüli pékség épületétől a Kelet-Berlinben, a Strelitzer Strasse-nál 145 méterre található épületig.
Annak érdekében, hogy normális látszatot keltsenek, a kelet-német hatóságok gyerekeket küldtek a berlini fal mellé játszani, 1962.
A nyugati sajtót is bejárta az egyik legmegrázóbb szökési kísérlet, ami 1962. augusztus 17-én történt, áldozata Peter Fechter, aki barátjával Helmut Kulbeikkel próbált átszökni a falon, bő egysaroknyira a Zimmer strassei (a nyugatiak által csak Checkpoint Charlie-ként emlegetett) határátkelőtől. Míg Kulbeik átjutott, addig a falon éppen átmászó Fechterre tüzet nyitottak a keletnémet határőrök. Az alig 18 éves Fechter visszaesett a fal keleti oldalára az úgynevezett halálsávba, ahol több mint 50 percig könyörögve próbált segítséget kérni, de végül elvérzett, a határőrök már csak a holttestét hozták ki a határsávból.
John F. Kennedy amerikai elnök 1963. június 26-án a Schönebergi Városháza erkélyéről beszédet mondott Nyugat-Berlinben, amelyben szolidaritását fejezte ki a helyiekkel – Ich bin ein Berliner –, jelentette ki, azaz „Én egy berlini vagyok”.
Az emberek sorba állnak a Schillerstraße-en, hogy határ átlépési engedélyt kérjenek, 1963. december 19.
A berlini fal a Brandenburgi kapunál 1966. augusztus 10-én.
A kelet-német határőrök egy sérült menekültet támogatnak akit géppuskával meglőttek, amikor 1971-ben a kommunista határátkelőhelyen rohant át a berlini fal felé.
Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, Helmut Kohl német kancellárral (balra) 1987. júniusában meglátogatta a berlini falat.
Ezen az 1988. augusztus 11-én készült fotón, a berlini falra festett üzenet látható: „Berlin falmentes lesz.” Kicsit több mint egy évvel később, 1989. november 9-én a fal leomlott.
Forrás: rarehistoricalphotos