2020. április 05. írta: captain schuro

Az Amerikai japánok internálása képekben, 1942-1944

1941. december 7-én a japán császári haditengerészet repülőgépei csapást intéztek az Egyesült Államok Pearl Harbor-i tengerészeti támaszpontjára, nagy károkat okozva a csendes-óceáni flottának, sikeresen megbénítva azt a következő néhány hónapra. Az amerikai halálos áldozatok száma meghaladta a 2400 főt. Az Egyesült Államok másnap hadat üzent Japánnak és belépett a második világháborúba, bár jó ideig esélye sem lehetett, hogy a gőzerővel folyó csendes-óceáni japán előrenyomulásnak útját állja.

Franklin D. Roosevelt elnök aláírja a Japán elleni hadüzenetet a Pearl Harbor elleni támadás másnapján, 1941. december 8-án.

1942. február 16-án Franklin Delano Roosevelt elnök aláírta a 9066-os elnöki rendeletet, amelyben felhatalmazta a hadügyminisztert és az illetékes katonai vezetőket arra, hogy szükség szerint tetszőleges katonai körzeteket jelöljenek ki, melyeknek bármely lakója kitelepíthető volt. Ennek alapján nem sokkal később a nyugati parti államokat katonai övezetté nyilvánították, és 1942 tavaszán megkezdődött a japánok táborokba zárása. Akkor mintegy 127 ezer japán élt az Egyesült Államokban, 112 ezren közülük valamelyik nyugati parti államban.

Az internálás keretében mintegy 120 ezer embert zártak internálótáborba, attól tartva, hogy az Egyesült Államok háborús ellenségével, azaz Japánnal rokonszenveznek. Az amerikai fegyveres erőknél szolgáló japán-amerikaiak elbocsátása is megkezdődött: az állampolgársággal rendelkezőket is „ellenséges idegennek” minősítették és szellemileg vagy fizikailag alkalmatlannak nyilvánították. Az összeterelt mintegy 120 ezer japánból egyébként 80 ezren sohasem voltak Japánban, ők voltak a „niseik”, vagyis a második generációs bevándorlók, akik amerikai földön látták meg a napvilágot, és ott is nevelkedtek - ennek ellenére etnikai alapon tartóztatták le őket.

Az Egyesült Államokban tíz ideiglenes internálótábort állítottak fel: Kaliforniában, Arizonában, Utah államban, Coloradóban, Idahóban és Wyomingban. A táborokat nem sokan nevezték koncentrációs tábornak (Roosevelt maga igen) – különösen miután az amerikai közvélemény tudomást szerzett a náci haláltáborok létezéséről – helyette az internáló-tábor vagy a háborús gyűjtőtábor megjelölést használták. Noha az amerikai táborok valóban nem haláltáborok voltak, faji-etnikai kritériumok által kiválasztott személyeket tartottak fogva szögesdrót mögött, fegyverrel őrizve őket, állampolgári jogaiktól megfosztva.

Az internáltakat 1945-ben, a háború végén bocsátották szabadon, de csakis azzal a feltétellel, hogy hűségesküt tettek az Egyesült Államokra. 1988-ban Ronald Reagan amerikai elnök törvényt írt alá, amely részben bocsánatot kért a történtekért, részben pedig anyagi kárpótlást – fejenként 20 ezer dollárt – biztosított a túlélőknek.

Reagan elnök hivatalosan aláírja a törvényjavaslatot. Balról jobbra: Hawaii szenátor Spark Matsunaga, Kaliforniai Norman Mineta, Hawaii Pat Patiki, Kaliforniai szenátor Pete Wilson, Alaszkai Don Don, Kaliforniai Bob Matsui, Kaliforniai Bill Lowery és a JACL elnöke Harry Kajihara.

Egy katonai rendész kiszegeli az 1. számú polgári kizárási végzést, amelyben előírták a washingtoni Bainbridge-szigeten lakó japánok evakuálását.

Egy katonai rendõrtiszt az 1. számú polgári kizárási végzést követeli, amelyben elõírták a washingtoni Bainbridge-szigeten lakó japánok evakuálását.

A családjával evakuálált gyerek az öket kisérő katonát nézi.

Egy gyerek egy katonara néz, ahogy összeáll a családjával evakuálásra.

Az Amerikai japán boltját a kaliforniai Oakland állambeli evakuálási parancs alapján, 1942 áprilisában bezáratták. A Pearl Harbor elleni támadás után a tulajdonos az „I Am An American” (Amerikai vagyok) feliratot tette ki a bolt homlokzatára.

A japán származású ember boltját 1942 áprilisában bezárják a kaliforniai Oakland állambeli evakuálási parancsok alapján. A Pearl Harbor elleni támadás után a tulajdonos a

Hivatalos értesítés az evakuálásról, San Francisco, 1942. április 1.

A téglafal mellett, a légi felrobbanás menedék Plakátja mellett, a kaliforniai San Francisco első és első utcáján kiutasítási parancsokat tettek közzé, amelyek arra irányították, hogy a japán származású személyeket San Francisco első részéből az evakuálás sújtja. A parancsot JL DeWitt hadnagy 1942. április 1-jén adta ki, és 1942. április 7-én délben irányította az evakuálást ebből a szakaszból.

A San Francisco-i állami iskola első osztályosjai az evakuálás elrendelése előtt.

A san Francisco-i állami iskola első osztályosjai az evakuálás elrendelése előtt hűségesen jelzik a zászlót.

Tom C. Clark, 1942 és 1943 között a japán születésű amerikai állampolgárok áttelepítésének polgári koordinátora.

Tom C. Clark, a Nyugati Védelmi Parancsnokság idegen ellenségeinek ellenőrzési programjának koordinátora.

Az Amerikai japánok sorban állnak, hogy regisztrálják magukat az evakuálásra, San Francisco.

A japán-amerikaiak San Franciscóban felállnak, hogy regisztrálják magukat evakuálásra és lakhatásra.

1942. február 3-án a Terminal sziget Amerikai japán lakosait eltávolították otthonaikból.

Két balra ruházott férfi balra néz, ahogyan 1942. február 3-án a japán idegenek eltávolításra kerülnek otthonukból a terminál-szigeten, a kaliforniai Los Angeles-i tengerészeti és hajógyártó központban. Körülbelül 400 férfi japán idegen - Terminál-sziget lakosa - volt február 2-án elején 180 szövetségi, városi és megyei tisztviselővel kerekítették.

Amerikai japán családok sorakoznak a Japanese American Citizens League polgári ellenőrző állomás előtt, San Francisco, Kalifornia, 1942. április 25.

A japán családfők és az egyedül élõ személyek a Kaliforniai San Francisco-ban, a Japán-amerikai Citizens League Auditoriumban, a Civil Control Station-en kívül helyezkednek el, hogy megjelenjenek

Az Amerikai japánok a kaliforniai San Pedro-ból megérkeznek a kaliforniai Arcadiai Santa Anita Központba. 1942.

A japán származású személyek a kaliforniai San Pedro-ból 1942-ben érkeznek a kaliforniai Arcadiai Santa Anita Központba. Az evakuátorok ebben a központban éltek a Santa Anita versenypályán, mielőtt szárazföldre helyezték őket más áttelepítési központokba.

Emberek tömege nézi a Amerikai japánok tömeges evakuálását a washingtoni Bainbridge sziget-ről 1942. március 30-án.

A seattle-i nézõk tömege fedett egy sétát, hogy szemtanúja legyen a japánok tömeges evakuálásának a washingtoni Bainbridge Island-rõl 1942. március 30-án. Valamivel zavartan, de nem tiltakozva körülbelül 225 japán férfit, nőt és gyermeket komppal, busszal szállítottak el. és vonat Kaliforniai internálótáborba. Az evakuálást az amerikai hadsereg végezte.

Egy Pasadena-i ember csomagolja az értékeit az autójába, mielőtt elindul a Manzanar-i internálótáborba.

Egy pasadenai ember csomagolja autóját a tárgyaival, mielőtt elindul a Manzanar háborús áttelepítési táborba.

A katonák egy idős Amerikai japánok házaspárt kísérelnek otthonukból, a washingtoni Bainbridge-szigeten.

A katonák egy idős japán-amerikai házaspárt kísérelnek otthonukból, a washingtoni Bainbridge-szigeten.

Evakuált Amerikai japánok a katonák kíséretében a Bainbridge-szigeten.

A katonák kíséretében álló japán-amerikaiak átmennek egy hídon, amikor evakuálják őket a Bainbridge-szigetről, hogy áttelepítési táborba szállítsák.

Evakuálásra váró Amerikai japánok San Franciscóban.

A japán-amerikaiak San Franciscóban gyűlnek össze, hogy szállíthassanak egy gyűjtőközpontba, majd később a különböző áttelepítési központokba. Dorothea Lange fotós látható a tömeg felett.

Evakuálásra váró anya és lánya a Los Angeles-i vasútállomáson.

Egy anya és lánya összegyűlnek áthelyezésre egy Los Angeles-i vasútállomáson.

Az evakuálásra váró Amerikai japán Mochida család.

A kaliforniai Hayward Mochida családja költözést vár.

Evakuálásra váró Amerikai japán fiú ül a holmiján San Franciscóban.

Egy fiú ül a holmiján, amikor arra vár, hogy költözik San Franciscóból.

Az evakuált Amerikai japánok poggyászai a kaliforniai Salinas-i fogadóállomáson.

Az evakuált személyek poggyászát szállítják a kaliforniai Salinasban lévő gyűjtőközpontban.

Evakuálásra váró Amerikai japán emberek egy Los Angeles-i vasútállomáson.

A evakuátorok összegyűlnek egy Los Angeles-i vasútállomáson.

Evakuálásra váró Amerikai japán emberek egy Los Angeles-i vasútállomáson nézik a barátaikkal és rokonaikkal az Owens-völgyi internálótáborba inuló vonatot.

A Los Angeles-i evakuátorok figyelik, ahogy a vonatok barátaikat és rokonaikat az Owens-völgybe viszik.

Evakuálásra váró japán-amerikai családok.

Japán családok, akik áttelepülésre várnak.

Várakozás az elszállításra.

Várakozás az áthelyezésre.

Elhagyott Amerikai japán halászhajók a Los Angeles-i kikötőben.

A japán-amerikai tulajdonban lévő halászhajók alapjáraton ülnek Los Angeles kikötőjében.

A kaliforniai Redondo Beach utolsó Amerikai japán lakosai, indulnak az internálótáborba.

A Redondo Beach utolsó japán-amerikai lakosai teherautóval indulnak.

Manzanar internálótáborba induló technikus búcsúzik a feleségétől.

A technikus búcsút mond feleségének, amikor távozik Manzanarba.

John W. Abbott, baloldalon, a Tolai Kongresszusi Védelmi Bizottság nyomozója, beszél egy fiatal zellertermelővel, aki éppen aláírta a gazdaság bérbeadását az evakuálás idejére.

John W. Abbott, a baloldalon, a Tolai Kongresszusi Védelmi Bizottság nyomozója, beszélt egy fiatal zellertermelővel, aki éppen befejezte a gazdaság bérbeadását az evakuálás során.

A bezárt Amerikai japán tulajdonú Asahi Dye Works üzlet, Los Angelesben.

Japán-amerikai tulajdonú vállalkozás Los Angelesben.

Egy család útban az internálótáborba.

Egy család vár kompjárattal Seattle-be és az áttelepítési táborba.

Az internálótáborba induló San Francisco-i Amerikai japán fiúk a buszmegálló várójában. A fiú kalapján a felirat Remember Pearl Harbor ("Emlékezz Pearl Harbor" -ra).

San Francisco-i fiúk, egyikük a

Internálótáborba induló Amerikai japán gyerekek.

Japán gyermekek, akik áttelepülésre várnak.

Internálótáborba induló japán lány a játékbabájával.

Egy japán lány a baba.

Internálótáborba induló Amerikai japánok egy vonaton.

Japán-amerikaiak vonattal közlekednek egy gyűjtőközpontba.

Az Owens-völgyi internálótáborba induló Amerikai japánok.

A evakuálók búcsút mutatnak az Owens-völgybe tartó barátokkal és rokonokkal.

Minden bútor eladó.

Bútor eladása.

A Santa Anita internálótábor, Arcadia, Kalifornia, 1942. április 3.

A Santa Anita Park versenypályát internált táborgá alakítják evakuált japán amerikaiak számára, akik elfoglalják a kaliforniai Arcadia háttérben épített laktanyát. A fénykép 1942. április 3-án készült.

A Manzanar internálótábor étkezdéje, 1942. március 23.

A Los Angeles-i otthonukból kiszállított apáni amerikaiak 1942. március 23-án, a kaliforniai Manzanar Áthelyező Központban állnak össze a táborba érkezésüket követő első étkezésük előtt. A rizs, a bab, a szilva és a kenyér szerepeltek a menüben.

A Tule lake internáló tábor, Newell, Kalifornia, 1942-1943

Széles kilátás nyílik a Tule-tó áthelyező központjára, Kaliforniában, Newellben. A fénykép 1942-ben vagy 1943-ban készült.

A kaliforniai Sacramento-ból evakuált négy fiatal Amerikai japán képregényeket olvas a Tule lake internáló tábor újságos boltjában, Newell-ben (Kalifornia), 1942 július 1.

Négy fiatal evakuátor a kaliforniai Sacramento-ból 1942 július 1-jén képregényeket olvasott az újságosstandban a Tule Lake Áthelyező Központban, Newell-ben (Kalifornia).

Amerikai japán evakuáltak álcázóhálókat készítenek a kaliforniai Manzanar internáló táborban, 1942. július 1.

Japán amerikai evakuátorok álcázóhálókat készítenek a háborús osztály számára a kaliforniai Manzanar Áthelyező Központban, 1942. július 1-jén.

Utcakép a kaliforniai Manzanar internáló táborban, 1943 telén.

Utcakép a Manzanar Áthelyező Központban, 1943 télen.

Szumó mérkőzés a kaliforniai Santa Anita internáló táborban.

A hagyományos ruha játékvezetője egy szumó birkózó mérkőzést figyeli a japán-amerikaiak előtt, akiket Kaliforniai Santa Anitában internálnak.

Japán fegyverletételét követően, 1945. szeptember 4-én megszüntették a nyugati part katonai övezeteit, és engedélyezték a nikkei közösség visszatelepülését. A
WRA megkezdte a táborok felszámolását, utolsóként, 1946. március 20-án Tule
Lake zárt be, június 30-ára pedig a WRA-t is megszüntették.

A japán származású személyek áthelyezésére és fogva tartására vonatkozó parancsok visszavonása után az evakuáltak visszatértek haza, és a táborok bezáródni kezdtek. Itt mondja Shuichi Yamamoto, az utolsó evakuátor, aki elhagyta a Granada Áthelyező Központot, Amache-ban, Colorado.

A különvonat mintegy 450 Amerikai japán lakost hozott vissza Sacramentoi (Kalifornia) otthonába az arkansasi McGehee táborból, 1945. július 30.

1945. július 30-án, hétfő reggel Sacramentóba érkezve egy hét autót foglalkoztató speciális vonat mintegy 450 japán amerikai amerikai Kaliforniai lakót visszahozott otthonába, miután több mint három évet töltött a háborús áttelepítési hivatal Rohwer központjában, az arkansasi McGehee-ben.

Amerikai japánok a szögesdrótkerítés mögül integetnek a haza induló ismerősöknek a kaliforniai Santa Anita internáló táborban.

A japán amerikaiak tömege szögesdrótkerítés mögött áll, integetve induló barátainak vonaton, elhagyva a kaliforniai Santa Anitát.

Az idahoi Hunt internáló táborból visszatérő Amerikai japán család összegraffitizett házuk előtt 1941 végén vagy 1942 elején.

Egy japán család, amely visszatért haza az Idaho állambeli Hunt áttelepítési központ táborából, 1945. május 10-én a washingtoni Seattle-ben, japánellenes graffiti és törött ablakokkal vandalizálták otthonukat és garázsukat.