New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város. Az ország legnépesebb, Amerika szuperkontinens harmadik legnépesebb települése, központja a New York-i agglomerációnak, amely a szuperkontinens legnagyobb várostömörülése, a világon pedig a nyolcadik.
Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km2, lakossága az agglomeráció nélkül csaknem 8,4 millió fő. 1624-ben alapították holland telepesek Új-Amszterdam néven, majd 1664-ben angol fennhatóság alá került. Ezután kapta a New York (Új-York) nevet II. Jakab angol király tiszteletére, aki ekkor még York hercege volt. Rövid ideig, 1785 és 1790 között a frissen alakult Egyesült Államok fővárosa. Az ország legnagyobb városa 1790-től. Öt nagy városrésze van: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island, ezek egyben New York állam megyéi is.
Broadway, északról nézve a 66. utcától, 1890 körül.
Az 59. utca, nyugatról a Grand Army Plazától nézve, 1894.
New York World Building, 1891.
A Harlem, az 1899. február 13-i hóvihar után.
A Jackson szanatórium, Dansville, 1890.
A 181. utca a East Rivernél, 1891.
Main Street, Delhi, New York, 1890.
Union Square, 1900.
Cirkuszi parádé, Washington Park, Albany, 1880.
Madison Square, 1899.
Hester Street, 1898.
Mulberry Street, 1898.
Nézet a Maiden Lane-ről, 1891.
Egy rendőr, valamit átad a lovaskocsisnak, aki havat hord, 1899.
A Manhattan mezőn tartott labdarúgó mérkőzést néző, szekereken álló férfiak a Harlem-folyó hídján, 1895.
Mulberry Street, 1898.
Coney Island, 1896.
Korcsolyázás a Central Parkban, 1890.
A Dakota-ház, a Central Park West-en, a 72. utca sarkán, 1890. Az épületet leginkább John Lennon, egykori Beatles tag meggyilkolása miatt ismerik. Amikor épült 1880-1884, ez a terület eléggé elhagyatott része volt a városnak, és ezért is hívták távoli Dakota territóriumnak is. Feltehetően innen származik a neve.
Union Square, 1892.
Az lső elektromos taxik, 1896.
Park Row, 1897.
Bowling Green Park, 1898.
Brooklyn híd, 1899.
A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal. A világ első acélkábeles függőhídja volt, és 1903-ig a leghosszabb.
South Street Ferry Building, 1899.
A Brooklyni híd építés alatt, 1872.
1870. január 3-án kezdték meg építését, és 1883. május 24-én adtak át a forgalomnak.
Manhattan híd építés alatt, 1903.
A Manhattan híd az East River felett Manhattan alsó részét köti össze Brooklynnal. A híd 1909. december 31-én készült el, tervezője Leon Moisseiff.
A Flatiron Building építés alatt, 1902.
A Flatiron Building, eredeti nevén Fuller Building. egyike volt az első acélvázas épületeknek, mely lehetővé tette, hogy 87 méterre magasodjon a város fölé. Az acélvázas szerkezetnek köszönhetően az építkezés rendkívül gyorsan haladhatott, hetente emelkedett egy újabb szint, 1902 februárjára a szerkezet már állt, május közepére az épület fele már terrakotta burkolatot kapott, 1902 júniusára, egyéves építkezés után, az épület elkészült.
Gyerekek játszanak egy döglött ló közelében, 1899.
Central Park, 1863.
Manhattan szigetén 1820 és 1850 között rendkívül megugrott a népesség, beépítették a szigetet lakóházakkal, felhőkarcolókkal, gyárakkal, raktárakkal és kikötőépületekkel. A lakóknak szükségük volt már egy tiszta levegőjű zöld területre; ennek először William Cullen Bryant költő, az Evening Post szerkesztője és Andrew Jackson Downing, az első amerikai parktervező adott hangot 1844-ben. Emiatt vásárolta meg New York állam 1853 nyarán ezt a területet Manhattan középnyugati részén több mint 5 millió dollárért és alakított ki rajta parkot ligetekkel, sétányokkal, tavakkal, sziklákkal és állatkerttel. A parkot 1858-ban nyitották meg a látogatók számára.
A Windsor Hotel, Broadway és a WIlliam Street sarkán, 1900.
Murray Hill víztározó a 40. utca és 5. sugárút sarkán, 1891.
Madison Avenue és a 77. utca sarka, 1891.
Grand Central Depot a 42. utca mentén, 1880.
Barnum és Bailey's Circus hirdetése, 5. sugárút és 75. utca, 1891.
Az 5. utca és a 42. utca északról nézve, 1885.
Lincoln beiktatására összegyűlt tömeg a Capitoliumnál, 1861. március 4.
Western Union épület, alsó Broadway, 1904 körül.
Az Union League Club, az 5. sugárút és a 39. utca sarkán, 1885.
A 39. utca az 5. sugárút felöl nézve, 1900.
A Grand Central Hotel, 1890.
Az 1898-as Dewey felvonulásra feldíszített városháza.
Az Atlantic és a Norstrom sugárút, Brooklyn, 1895.
A Proctor's Pleasure Palace, az 58. utca és a Lexington sugárút sarkán, 1895.
Lumber kerületi omnibusz, 1890 körül.
Kocsikázás a Central Parkban, 1896.
Central Park, 1900.
Hóeltakarítás a Madison Square-n, 1898.
Az utcaseprők felvonulása az 5. sugárúton, 1896.
Hester Street, 1898.
A Central Park Nyugati oldala, 1890.
Mulberry Street, 1890.
Villamosvonal építése az Union téren, 1891.
Az 5. sugárút és 14. utca, 1890.
Park Avenue, 1890.
Union Square, 1890.
A lóvasút végállomása, 93 Grand Street, 1892.
Grand Army Plaza, Brooklyn, 1894.
A Puck Bulding, 1895.
Az 5. sugárút és a 59. utca, 1897.
Rendőrségi felvonulás, 1899.
A Magas-híd (eredetileg Aqueduct-híd) a Harlem folyó felett, New York City legrégebbi hídja, amelyet eredetileg 1848-ban a Croton-vízvezeték részeként nyitottak meg.
A Waldorf Astoria az 5. sugárút és a 35. utca sarkán, 1899.
A Victoria Színház (Hammerstein's) 7. sugárút és a 42. utca sarkán.
Kilátás a nyüzsgő kikötőre a West Street-en, 1899.
Lovaskocsi, 1896
Elektromos omnibuszok a Flatiron épületnél 1904 körül.
Egy utcaseprő, 1896.
Rockaway Beach, 1896.
Manhattan Beach, 1896.
Rockaway Beach, 1897.
Forrás: https://www.bygonely.com/new-york-late-19th-century/
