Zeno térkép.
Az 1390 körül készült rejtélyes térkép pontosan ábrázolja olyan mai országok partjait, mint Norvégia, Svédország, Dánia, Németország, és Skócia. Titokzatos módon ez az ősi térkép a bolygó számos szigetének pontos hosszúsági és szélességi fokát is megmutatja. Ez egy hatalmas rejtély, hiszen a készüléket, amellyel mérni lehetett a hosszúságot, a kronométert az 1700-as évek elején kezdték használni. Mindezen rejtélyek mellett azonban az a tény, hogy a Zeno térkép Grönlandot gleccserek nélkül ábrázolja azt jelenti, hogy azt valahogy és valakik még a jégkorszakot megelőzően térképezték fel.
Camerio térkép
Az 1502-ből származó térképen nem láthatók szokatlan dolgok, mint a többi térképen, viszont van rajta egy furcsa részlet. A Camerio térkép egy gömb alakú rácsot használ, bár az emberek a középkorban még abban hittek, hogy a Föld valójában lapos.
Ibn Ben Zara térkép
A térkép amely 1487-ben készült, és gleccserek maradványait mutatja Nagy-Britanniában, valamint részletesen ábrázolja a Földközi-tenger és az Égei-tenger szigeteit. Ezek a szigetek ma is léteznek, de az emelkedő vízszint miatt ma már víz alatt vannak.
Hacı Ahmet térkép
A térkép amely 1559-ben készült, Észak-Amerika és az Antarktisz nyugati partjait mutatja hihetetlenül pontos körülhatárolással. Ami még ennél is hihetetlenebb az a tény, hogy ez az ősi térkép szárazföldi híd kapcsolatot ábrázol Szibéria és Alaszka között, ami arra utal, hogy a térkép abból az időből származik, amikor a híd még jelen volt.
Buache térkép
Az 1737-ben Philippe Buache által megjelentetett térképről úgy vélik, hogy sokkal ősibb térképek felhasználásával készült. A térkép az Antarktiszt ábrázolja még azelőtt, hogy a "jeges" kontinenst valójában felfedezték. Érdekes, hogy mint sok más régi térkép, ez is pontosan ábrázolja az Antarktiszt jég nélkül. A Buache térkép a Kanári-szigeteket is pontosan helyezi el. Az 1737-ben megjelent térkép szintén helyesen körvonalazza azt a víz alatti fennsíkot, ahol a szigetek fekszenek. Ez azt jelenti, hogy a térkép létrehozásához használt forrás egy olyan felmérés alapján készült, amikor a gleccserek még nem olvadtak el és az óceánok szintje nem emelkedett meg. Még ennél is érdekesebb az a tény, hogy a Buache térkép egy olyan vízi utat ábrázol, amely az Antarktiszt két különálló földrészre osztotta fel.
Harry King térkép
Az 1502-ben készült térkép az észak-szibériai folyókat úgy jeleníti meg, hogy azok a Jeges-tengerbe ömlenek, amelyek jelenleg fagyottak. Érdekes módon ugyancsak jégkorszaki maradványokat mutat a balti országokban, és pontosan ábrázolja az ősi Szuezi-csatornát. Ez a hihetetlen térkép szintén ábrázol olyan mai óriási szigeteket Délkelet-Ázsia egyes részein, amelyeket föld kötött össze jelezve, hogy földrajzi értelemben a térképet akkor készítették, amikor a Föld még egészen másképp festett.
Ptolemaiosz északi térkép
A térkép jeges lemezeket ábrázol, melyek dél-közép Grönlandon haladnak át. Továbbá a mai Németország (északon) és Svédország egyes részeiről visszavonuló gleccsereket mutat. Ez ugyancsak egy olyan térkép, ami egy eltérő földrajzi kort ábrázol.
King Jaime világtérkép
A térképet 1502-ben készítették, és pontosan ábrázolja a Szahara részeit egészen másképpen megjelenítve, mint ahogy ma kinéznek. A térképen hatalmas termékeny földek, óriási tavak, folyók és ősi városok láthatók. Tény, hogy a távoli múltban a Szahara termékeny föld volt tele állati élettel és erdőkkel.
Oronce Finé világtérkép
A világtérkép 1534-ben készült, egy korai szív alakú térkép, amely az Antarktiszt úgy ábrázolja, hogy a kontinenst nem borította jég. Amellett, hogy ez egy újabb térkép, ami a déli kontinenst mutatja még azelőtt, hogy hivatalosan "megtalálták" volna, szintén láthatóak rajta folyók, völgyek és tengerpartok, valamint a mai déli pólus hozzávetőleges helyét is ábrázolja.
Piri reisz térképe
Piri reisz legismertebb, 1513-as világtérképéből csak egy kis szelet maradt az utókorra. A 65×90 cm nagyságú, őz- vagy gazellabőrre festett térképdarab az Atlanti-óceán két oldalát, Közép- és Dél-Amerikát, Afrika nyugati részét és az Ibériai-félszigetet ábrázolja, s egyes elméletek szerint az Antarktisz partvonala is megjelenik a térképen. A térképen igen pontosak a szélesség és a hosszúság méretei (Afrika és Dél-Amerika közt).
Ptolemaiosz világtérképe
Az ókorban ismert világ térképe, melyet a Ptolemaiosz Klaudiosz fennmaradt könyve, a Geographia alapján állítottak össze. A könyv valamikor 150 körül keletkezett. Bár az eredeti térkép soha nem került elő, a Geographia részletes leírást tartalmaz az addig feltérképezett területekről, az „Óvilágról”, így a könyv leírásait követve újra lehetett a térképet szerkeszteni. Az eredeti kézirat körülbelül 1300-ban került elő. A kézirat legfontosabb hozzájárulása a kartográfiához az égi jelek alapján való hosszúsági és szélességi koordináták bevezetése. Amikor a Geographiát görögből latinra fordították és a tizenötödik század elején bevezették Nyugat-Európában, a globális koordináták használata forradalmasította az addigi európai térképészetet, ugyanakkor számos tudományos felfedezés alapjául is szolgált.
