A hagyományőrzés jegyében a Szent György téri zászlósorra a magyar történelmi zászlók kerültek. A lobogók egészen 896-tól vezetik végig a látogatót a magyarság múltján. A vásznak alá kétnyelvű tájékoztató táblák készülnek, amelyek az uralkodó dinasztiákat és a zászlók szimbolikáját ismertetik.
Halotti maszkot már az ókorban is készítettek, a középkorban aztán főleg az uralkodók arcáról vettek lenyomatot. Igazi virágkorát azonban a 19. században érte el. Akkor vált divatossá, hogy híres emberekről, politikusokról, arisztokratákról, zeneszerzőkről halotti maszkok készüljenek. Haydn, Beethoven, Johann Strauß, Gustav Mahler halotti maszkját ma is őrzi a Wien Museum. Sokan kifejezetten gyűjtötték ezeket a relikviákat. A második világháború után aztán feledésbe merült ez a szokás.
A 77 éves korában elhunyt Joseph Haydn halotti maszkját a bécsi temetkezési vállalat múzeuma őrzi. A kiváló állapotban megmaradt relikvián jól kivehetők az osztrák zeneszerző utolsó vonásai, a gipszen máig láthatóak az idős Haydn arcának sebhelyei és mély ráncai.
Gustav Mahler (1860. július 7. – 1911. május 18.) cseh–osztrák zeneszerző, karmester.
Sir Isaac Newton (1642. december 25. – 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Lord Horatio Nelson (1758. szeptember 29. – 1805. október 21.) angol altengernagy, a földközi-tengeri brit flotta parancsnoka, a Bath-rend lovagja, a napóleoni háborúk során több fontos tengeri ütközet, köztük a döntő jelentőségű trafalgari csata győztes hadvezére (e csatában maga is életét vesztette).
William Shakespeare (1564. április 26. – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.
Dante Alighieri (Firenze, 1265. - 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa.
Luther Márton (1483. november 10. – 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Oliver Cromwell (1599. április 25. – 1658. szeptember 3.) angol hadvezér és államférfi.
Ludwig van Beethoven (1770. december 16. - 1827. március 26.) német zeneszerző.
John Keats (1795. október 31. – 1821. február 23.), Lord Byron és Percy Bysshe Shelley mellett az angol romantikus költők második generációjának egyike, a „Szépség Költője”.
Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809. február 3. – 1847. november 4.) német zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész.
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770. augusztus 27. – 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Bonaparte Napóleon (1769. augusztus 15. – 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus.
Liszt Ferenc (1811. október 22. – 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár.
William Blake (1757. november 28. – 1827. augusztus 12.) angol költő, festő, grafikus és nyomdász.
James Joyce (1882. február 2. – 1941. január 13.) ír költő, író, kritikus.
Johannes Brahms (1833. május 7. – 1897. április 3.) német zeneszerző.
Cosima Wagner (1837. december 24. – 1930. április 1.) Liszt Ferenc lánya, Richard Wagner felesége.
Lorenzo de’ Medici (1449. január 1. – 1492. április 9.) firenzei államférfi, a művészetek és a tudomány patrónusa, a Medici-család legkiemelkedőbb alakja.
Gustav Klimt (1862. július 14. – 1918. február 6.) osztrák festőművész, a szecessziós stílus egyik legismertebb képviselője.
I. Mária vagy Stuart Mária (1542. december 8. – 1587. február 8.) Skócia királynője.
Johann Wolfgang von Goethe (1749. augusztus 28. – 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus.
George Washington (1732. február 22. – 1799. december 14.) amerikai politikus és katona, a függetlenségi háború főparancsnoka és az Egyesült Államok első elnöke.
Abraham Lincoln (1809. február 12. – 1865. április 15.) az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke, az első republikánus elnök.
Lev Tolsztoj (1828. szeptember 9. – 1910. november 20.) orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere.
Forrás: rarehistoricalphotos.com
