Több száz járművek által létrehozott nyomot találtak az alapkőzetben Törökországban orosz kutatók, olyan kőzetben, mely körülbelül 5,3 millió éves. A kő több millió évvel ezelőtt még sár volt és puha, mielőtt szilárddá vált volna.

Ki hozta létre ezeket a nyomvonalakat, és miért nem beszélnek róla nyilvánosan a régészek? Talán azért, mert illik bele az emberi faj jelenlegi történelmébe?

A Fríg völgyben, Törökországban 2014 májusában nagy számban felfedezett nyomokat véletlenül találták meg egy megalitikus földalatti építmény tanulmányozása közben.

Minden nyomvonal elég mély, mintegy 15-35 centiméteres, gumi nélküli futófelület hagyta nyomok, és szinte mindenhol azonos nyomtávval futnak párban, illetve egymással párhuzamosan, nagyjából hasonló szélességben, mint amilyen egy mai autó nyomtávja.

A nyomok párhuzamos távolsága 150-160 centiméter a kopástól és az elfordulás szögétól függően. A nyomsávok mélysége 10 centiméter és 1 méter között változó, de átlagosan 15-35 centiméter. A jármű tengelye által hagyott nyomokat is azonosítani lehet a megkövesedett talaj függőleges részein. Ezekből kiszámolható, hogy a kerék átmérője legalább egy méteres lehetett.

A nyomok hasonlóak, mint amelyeket Málta szigetén találtak, ahol a nyomvonalak az óceánban tűnnek el, és egy közeli szigeten bukkannak fel újra.

A Frígiaiak Anatóliában az i.e. 11. században jelentek meg, Trákiából érkeztek a szorosokon keresztül vándorolva. Az i.e. 8. század közepére egy élénk civilizáció jött létre a főváros Gordion körül, amely a mai Yassihüyük, Polatli megyében, Törökországban. Leghíresebb királyuk Midasz volt.