1533-ban Londonban festette ifj. Hans Holbein a Követek című képet, a leghíresebb anamorfózist használó festményt. 

Az anamorfózis legjellemzőbb válfajai az úgynevezett optikai, vagy más néven perspektívikus anamorfózisok, amelyeknél csak a megfelelő látószöget kell megtalálni, a tükrös, vagy katoptrikus anamorfózisok, amelyeknél általában egy tükörhenger, esetleg tükörkúp fedi fel a kép titkát, és a dioptrikus anamorfózisok, amelyeknél egy speciális, sokszögűre csiszolt lencse, vagy tükörtárgy hozza össze az elrejtett képet sok összefüggéstelennek tűnő részletből.

A követeket Hans Holbein 1533 tavaszán festette. A híres kép két díszes öltözetű, előkelő francia diplomatát ábrázol teljes alakban. A követek fontos diplomáciai küldetésben voltak Londonban 1533 februárjától novemberéig. Jean de Dinteville a bal, jobb kezével támaszkodik az írópultra. Az asztal egy mesterien mintázott, keleti ottomán szőnyeggel van leterítve, díszítését a szőnyegszakértők máig Holbein-mintának nevezik. Az asztalonmatematikai éscsillagászati műszerek, elpattant húrú lant, könyv, földgömb található: ezek valószínűleg aktuális politikai-diplomáciai utalásokat hordoznak. A kép alján, az előtérben egy erős perspektivikus torzulásban megfestett koponya látható, amely abszolút nem illik a képbe. Ez a maga nemében mesteri, és a legkorábbiak közé tartozó perspektívabravúr, amely lehet csupán a geometriai tudás újabb demonstrációja, de esetleg az egész képre vonatkozó használati tanács is: akkor látszik meg, mi rejtőzik a részletekben, ha mindegyiket a megfelelő nézőpontból szemléljük.

A különös részlet akkor válik érthetővé, ha nem a szokásos módon nézzük a képet, hanem ferde szög alól: ekkor egy emberi koponya képét látjuk meg. A Hans Holbein-utánzók terjesztették el a ,,ferdén nézendő kép" módszerét Anglia, majd Európa-szerte, Holbein kortársa és honfitársa egy nürnbergi fametsző, Erhard Schön több ilyen képet is készített.