Az üzbég-kazah határon fekvő Aral-tó mindentől távoli szigete, az Újjászületés (Vozrozsdenyija) adott otthont a világ legnagyobb, biológiai fegyverek kifejlesztését céljául kitűző laboratóriumának, amit mérete miatt sokkal inkább nevezhetnénk akár laboratóriumvárosnak is.Az 1948-ban létrehozott, egy hat évvel későbbi bővítéssel Aralszk-7 néven laborkomplexumá nőtt kis város, csak nyáron használt központ, a következő több mint négy évtizedben pedig az emberiséget valaha megtámadott legveszélyesebb vírusokat a nagyobb embertömegek gyors megbetegítésére alkalmas kórokozók tucatjait tartották itt kordában, valamint kísérleteztek velük, hogy még inkább ellenállóak legyenek az azok elintézésére kifejlesztett modern gyógyszerek ellen. A kutatók munkájának azonban csak egyharmada állt abból, hogy biológiai fegyvereken, így a pestisen, vagy más baktériumokon dolgoztak – az idő kétharmadában különböző vakcinákat és védőruházatokat teszteltek (az orosz hadsereg már közel ötven éve az itt kifejlesztett lépfene-, és pestisvakcinát tartja készleten) figyelték, hogy a mikroorganizmusok mennyi ideig képesek túlélni a talajban.A sziget egyetlen településén, Kantubeken a laboratórium működésének csúcsán közel ezerötszázan éltek, sőt, saját stadion, egy jókora klub, illetve boltok egész sora is a rendelkezésükre állt, gyermekeiknek pedig több iskola közül is választhattak. Ma ezeknek persze már semmi nyoma, a Szovjetunió széthullása után hirtelen elhagyatottá vált szigetet pedig ellepték a történelem egy szeletére vágyó turisták, illetve az otthagyott eszközökből és építőanyagokból hasznot remélők.Közben az Aral-tó képe is megváltozott: 1960-ban az még a világ negyedik legnagyobb tavának számított, de az azt tápláló Amu-darját és Szir-darját a környéken élő gazdák egyre nagyobb mértékben kezdték öntözésre kiaknázni, és a klímaváltozás nyomai is éreztették a hatásukat. Azóta a vízmennyiség több mint kilencven százaléka eltűnt, a vízszint pedig továbbra is évi fél méterrel (!) csökken.Az egykor virágzó, de halálos titkokat rejtő Újjászültés-sziget azóta előbb félszigetté, majd a szárazföld szerves részévé – voltaképp egy jókora dombsággá – vált, talaja azonban ma is emlékeztet a múltra, hiszen a lépfene túlélői spórái ott lapulnak a földben.Az üzbégek amerikai segítséget kértek, hogy az immár független Üzbegisztánhoz tartozó területet biztonságossá tehessék. 2002-ben egy közös üzbég-amerikai expedíció 10 anthrax vírust tároló tartályt talált és semmisített meg az egykori bázis területén.

fotók: https://www.nematov.org/