A legpusztítóbb fegyverek az emberiség történetében
2018. december 03. írta: captain schuro

A legpusztítóbb fegyverek az emberiség történetében

10..Vegyi fegyver

bomba1.jpg
Vegyi fegyverek használata évezredekre nyúlik vissza, a mérgezett nyíltól az összetett vegyi fegyverig. A franciák voltak az elsők, akik az első világháború alatt vegyi fegyvereket (könnygázt) használtak. A németek először 1915 januárjában, Bolimów városnál használtak xilil-bromidot tartalmazó lövedékeket. Az első teljes körű harctéri alkalmazásra 1915. április 22-én Ypres második csatájában került sor. A németek megtámadták a francia, kanadai és algériai csapatokat klórgázzal. A támadás során a 15 000 francia katonából 5 000 azonnal meghalt. Összesen 50 965 tonna könnygázt, hólyaghúzó és a tüdőt roncsoló vegyi anyagot vetettek be a konfliktusban mindkét oldalon, ideértve a klórt, foszgént és mustárgázt is. A hivatalos adatok szerint a vegyi támadásokban körülbelül 1 176 500 fő sebesült meg és 85 000 fő halt meg.

9.. Cár-bomba

bomba2.jpg
A Szovjetunió által kifejlesztett 50 Mt hatóerejű hidrogénbomba. A valaha megépített legnagyobb hatóerejű atomfegyvert az 1950-es évek közepén fejlesztették ki, és 1961. október 30-án robbantották fel Novaja Zemlja fölött. A bomba a hidegháború során propagandacélokat szolgált. A Cár-bombát a szállító repülőgép 1961. október 30-án 10 500 m magasságban oldotta ki, és az a földfelszín felett 4000 m magasságban robbant föl a Novaja Zemlja északi részén lévő nukleáris kísérleti telep fölött. A robbanás tűzgömbje elérte a földfelszínt és kis híján a bombát kioldó repülőgépet is. A fényhatás még 1000 km távolságból, így Finnországból is látható volt. A hőhatás akkora volt, hogy még 100 km-es távolságban is harmadfokú égési sérüléseket okozott volna. A robbanáskor kialakult gombafelhő 64 km magasra emelkedett és 30–40 km széles volt. A szeizmikus lökéshullámok háromszor kerülték meg a Földet. A bomba hatóerejét az amerikai források kezdetben 57 Mt-ra becsülték, de az 1991 utáni hivatalos orosz források is az 50 Mt hatóerőt erősítik meg.

8.. Lézerfegyver

bomba3.jpg
A lézerfegyverek ma már nem számítanak sci-finek, előrehaladott kísérletek folynak nagy energiájú lézerfegyverekkel (high energy laser, HEL). Elhárításban már most is használnak lézerfegyvereket, többek között a dróntámadások ellen is, de egyelőre inkább csak a szárazföldön és a haditengerészetnél. Az elektromágneses sugárzást kihasználó fegyverrendszerek, így a lézerfegyverek számos előnnyel rendelkeznek, ám nem csodafegyverek: a fizikai korlátok itt is behatárolják az alkalmazási lehetőségeiket. Jelenleg még komoly korlátot jelentenek az időjárási körülmények, a légköri jelenségek, így a pára, a felhők, az eső, a köd vagy éppen a levegőben lévő szennyező anyagok. A fegyverből induló lézernyaláb egy speciális, egybefüggő fénysugár, különleges feladatkörben. A lézernyaláb nagy energiasűrűségű koherens fénysugár, amelyet az egy irányba haladó fotonok képeznek. A lézersugár a célpontot elérve a céltárgyra adja le az energiáját, ami hővé alakul át. Azaz gyakorlatilag megolvasztja a célpontot, feltéve persze, hogy sikerül megfelelő energiamennyiséget megfelelő ideig egy pontba koncentrálnia.

7.. RT–2PM Topol

bomba4.jpg
Az RT–2PM Topol interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet az 1980-as évek végére fejlesztettek ki a Szovjetunióban. A START szerződésben RSZ–12M jelzéssel szerepel. Napjainkban 200 példányát Oroszország tartja hadrendben. Egyetlen 550 kilotonnás atomtöltetet szállít. A három fokozatú, szilárd hajtóanyagú rakéta egy héttengelyes (MAZ–7310 vagy MAZ–7917 típusú) terepjáró hordozójárműről indítható, így a rakéták helye nagyon nehezen felderíthető, ami javítja a túlélőképességet. A rakétát átalakítva űrhajózási hordozórakétaként is használják, ennek a változatnak a neve Sztart–1.

6.. Nukleáris fegyver

„Little Boy”, a hirosimai bomba

bomba5.jpg
„Fat Man”, a Nagaszakira ledobott bomba

bomba6.jpg
Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották föl a szintén új-mexikói Alamogordo melletti kísérleti telepen. Az eszköz egy implóziós plutóniumbomba volt. A robbanás hatóereje kb. 20 kilotonna volt. Ugyanezen év augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 9-én Nagaszakira dobtak atombombát. Az első Japánra dobott bombát az Enola Gay nevű B-29-es bombázó szállította, a bomba neve Little Boy volt. A Nagaszakira dobott bombát Fat Mannek nevezték. Előbbi uránt, utóbbi plutóniumot tartalmazott. A Little Boy 64,1 kg 82,7%-ra dúsított uránt tartalmazott; ennek 1,38%-a hasznosult, rombolóereje 15 000 tonna TNT-ének felelt meg. A Fat Man 6,2 kg plutóniumot tartalmazott, amelyből csupán 0,9 kg hasznosult (kb. 13%), mert a robbanás a bombát szétvetette, és a láncreakció leállt. Rombolóereje kb. 20 000 tonna TNT-vel egyenértékű. A kritikus tömeg értékét rontotta, hogy anyagának 0,9%-a 240Pu volt. A fegyver-minőségű plutóniumot legalább 93%-osra dúsítják.

5.. Neutronbomba

bomba7.jpg
A neutronbomba a nukleáris fegyverek egy olyan fajtája, amikor a cél nem a lehető legnagyobb mechanikai pusztítás, hanem a lehető legnagyobb neutronsugárzás. A neutronbomba felépítése elsősorban abban tér el a hagyományos nukleáris fegyverekétől, hogy a keletkező neutronokat nem tartják bent a bomba belsejében, hanem éppen ezt használják fel az ellenséges haderőkkel szemben. Amíg egy atombomba esetén a felszabaduló energia 15%-a szabadul fel neutron- és röntgensugárzás formájában, addig egy neutronbomba esetében ez az érték elérheti az 50%-ot. A neutronbomba alapvetően a szovjet haderők esetleges nyugat-európai inváziójának megállítására tervezték. Az lett volna a feladata, hogy úgy állítsa meg az inváziót, hogy közben Nyugat-Európát ne kelljen teljesen lerombolni. Tervezték interkontinentális ballisztikus rakéták elleni használatát is.

4.. Biológiai fegyverek

bomba8.jpg
Vannak ember elleni, illetve mezőgazdasági, növény- és állatállományok elleni biofegyverek. Az előbbieket háborús alkalmazásban tömegpusztító fegyvernek tekintik. Anekdotikus ismeretek szerint az ivóvíz állati vagy emberi ürülékkel és hullákkal való megfertőzése, mint harcmodor, talán a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Így például a visszavonuló seregek hullákat hagytak a kutakban, hogy ellenségük ivóvíz hiányában ne üldözhesse őket. A két világháború között számos ország intenzív biofegyver fejlesztést folytatott. Általánosan elterjedt vélemény volt, a jövő háborúja "bakteriológiai háború" lesz, valamint, hogy e téren Németország a vezető hatalom. Valójában a III. Birodalomban nem folyt ilyen fejlesztő munka, mert ezt Adolf Hitler nyomatékosan megtiltotta.

3.. R–36M interkontinentális ballisztikus rakéta

bomba9.jpg
Az R–36M (SS–18 Satan) interkontinentális ballisztikus rakéta alkotta a szovjet stratégiai rakétacsapatok fegyverzetének gerincét, amellyel a Szovjetuniónak sikerült egyensúlyt teremtenie az amerikai nukleáris erőkkel. Az R–36M rakéta vagy egy 20 Mt-ás, vagy 10 db, önállóan célra irányítható, egyenként 550-750 kt-ás robbanófejjel volt felszerelve. Az R–36M volt a valaha hadrendbe állított legnagyobb hatóerejű ballisztikus rakéta. Első fokozata négy darab, összesen 4,5 MN tolóerejű folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművel rendelkezik, második fokozata egy darab 755 kN tolóerejű folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművet kapott.

2.. BM–30 Szmercs nehéz rakéta-sorozatvető

bomba10.jpg
A BM–30 Szmercs („Tornádó”) a Szovjetunióban az 1980-as években kifejlesztett gumikerekes, 300 mm űrméretű, 12 vetőcsővel rendelkező nehéz rakéta-sorozatvető, amely a MAZ–543M 8×8 hajtásképletű alváz továbbfejlesztett változatára, a MAZ–7310-re épült. Célja és rendeltetése, ahogy a többi nehéz-sorozatvető esetében is a nagy hatású tűzcsapásmérés és a nagy kiterjedésű aknamezők gyors telepítése az ellenség harcászati mélységében.

1.. RSZ–28 Szarmat

bomba11.jpg
Az RSZ–28 Szarmat fejlesztés alatt álló orosz, föld alatti silóba telepített, folyékony hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta. A termonukleáris MIRV harci résszel rendelkező rakéta fejlesztését 2009-ben kezdte a Makejev Állami Rakétaközpont. A kb. 200 t starttömegű rakéta jelentős, kb. 10 tonnás harci résszt szállíthat. Első sikeres indítása 2017 decemberében történt föld alatti silóból a Pleszeck űrrepülőtérről. A rakétával az 1970-es években rendszeresített R–36-os ballisztikus rakétákat tervezik felváltani. Rendszeresítése 2020 előtt nem várható.

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr4114418286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása