A csernobili atomerőmű a baleset után pár órával, 1986.
A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án történt robbanás után alig pár órával Alla Kosztyin fotós és két kollégája helikopterről készített felvételeket a helyszín fölött átrepülve. A magas radioaktív sugárzás azonban minden képüket tönkretette, egyet kivéve. A romba dőlt erőművet ábrázoló felvétel a katasztrófáról készült egyik legemblematikusabb fotó lett.
Egy zsidó férfi a Alte Szil zsinagóga romjai között a Wolborska utcában a Lódzi gettóban, 1940.
Las Vegas, 1947.
1905. május 15-én alapult meg a város mint vasútvonali építőtelep. Ekkor a település még Lincoln megye része volt. A mai belvárosban található, Jeanne d’Arcról elnevezett nagy templomot 1910-ben alapították, majd hivatalosan 1911. március 16-án lett bejegyezve Las Vegas mint település. 1931. március 19-én legalizálták a szerencsejátékot az államban, majd 1946. december 26-án Bugsy Siegel nyitotta meg az első híresebb kaszinót, a Flamingo Hotelt Paradise-ban, ami később a Las Vegas Sor nevezetű híres sugárút egyik állomása lett.
A Piazza del Duomo, Milánó, Olaszország, 1930-as évek közepe.
Zsidó cipész és a fia, Krakkó, 1920 körül.
Arthur Conan Doyle és a fia Adrian Conan Doyle, 1930.
Az RMS Olympic óceánjáró, az RMS Titanic és a HMHS Britannic testvérhajója a háborúban.
Az első világháború alatt tarkára mázolták, hogy megtévessze az akkori célzóberendezéseket. 1915-ben csapatszállító hajóként szolgált. A háború során az Olympic összességében igen figyelemre méltó teljesítményt ért el: 201 000 civilt, katonát: amerikait és kanadait, és a kínai munkászászlóaljak 12 000 tagját szállította el úticéljára veszteségek nélkül. Csapatszállító útjai során 276 000 km-t hajózott és ezalatt az idő alatt mintegy 347 000 tonna szenet használt fel.
Alfred Hitchcock a The Mountain Eagle című film forgatásán, 1926.
A mögötte álló nő a felesége, Alma Reville. A film elveszett, nem létezik másolat belőle.
A török Sabiha Gökçen volt a világ első vadászpilótanője, aki 1937-ben állt szolgálatba.
Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án Szarajevóban, röviddel a meggyilkolása előtt vallásos személyekkel (ortodox, katolikus és muzulmán) beszélget.
A befejezetlen Kölni dóm, 1855.
A dómot 1248. augusztus 15-én kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiányában leállították, így 300 éven át a déli tornya befejezetlenül meredezett. 1842. szeptember 4-én IV. Frigyes Vilmos porosz király és Johannes von Geissel érsek letette továbbépítésének alapkövét. A dóm 1880-ban, 600 év múltán készült el.
Kukoricamező Szent Péter-bazilika mellett, 1849.
A neonácit verő nő. 1985.
A Växjö nevű kisváros nagyjából félúton található Stockholm és Malmö között. Itt készítette Hans Runesson az alábbi fotót 1985. április 13-án. A képen látható férfi az Északi Birodalom Párt nevű neonáci szervezet tagja, aki épp egy demonstráción vett részt társaival. A kép jobb oldalán látható nő pedig az akkor 38 éves Danuta Danielsson, aki a nyolcvanas években költözött a skandináv országba. Elmondása szerint azért lendítette meg a táskáját, hogy odavágjon a neonácinak, mivel édesanyját a második világháború idején koncentrációs táborba hurcolták a nácik.
Pjotr Ilchenko, a moszkvai konzervatóriumból, a szovjet katonáknak muzsikál a Déli Fronton, 1942.
Iraki csapatok az irak–iráni háborúban, 1980-1988.
Az irak–iráni háborúban a kezdeti iraki sikerek után a korszerű fegyverekkel felszerelt Irán hamar magára talált. Patthelyzet alakult ki, a frontvonalak megmerevedtek, gyakorlatilag az első világháborúban megismert lövészárokharc folyt hosszú éveken át, mely szépen lassan mindkét országot felőrölte. A hosszú ideig tartó háború súlyos emberveszteséggel járt, az iráni polgári és katonai veszteségeket 500 000 és 1 000 000 fő közé becsülik, míg Irak vesztesége elérte a 300 000 főt.
A kölni dóm, 1945-ben a szövetséges bombázások után.
A második világháborúban a dóm súlyosan megsérült; többek között 14 angolszász bombatalálat érte, a főhajó néhány boltíve be is omlott. A gyújtóbombákat viszont a dómban őrködő munkatársak azonnal eloltották.
Az utolsó francia kardpárbaj, 1967.
René Ribière gaulle-ista és Gaston Defferre szocialista képviselő 1967 tavaszán heves vitába keveredett a párizsi Nemzetgyűlésben, ez odáig fajult, hogy Defferre azt kiáltotta képviselőtársára: „Fogd be, hülye!” („Taisez-vous, abruti!”), mire Ribière – miután Defferre nem volt hajlandó bocsánatot kérni szavaiért – párbajra hívta ki.
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, akit Sisi néven ismert meg az utókor, 1867.
Egy család az egykori házuk romjai előtt a nagy San Franciscó-i földrengés és az azt követő tűzvész után, 1906.
Milánó lakosai elhagyják a várost a szövetséges bombázások után, 1943. augusztus.
