A szökőév.
2020. február 05. írta: captain schuro

A szökőév.

A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel (latinul: annus bissextilis, azaz 'szökőnapos év').

Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Ha időnként beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán – akkor ez a csúszás korrigálható.

A szökőnapokat – melyek a naptárat hangolják össze a csillagászati év hosszával – nem szabad összekeverni a szökőmásodpercekkel vagy „ugrómásodpercekkel”, amelyek az órát hozzák szinkronba a nap hosszával.

A szökőév története ott kezdődött, hogy i.e.46-ban Julius Caesar Egyiptomba utazott, hogy találkozzon Kleopátrával. Ott-tartózkodása során az ottani csillagászok felhívták a figyelmét egy olyan jelenségre, amit a római tudósok addig nem vettek észre. Nevezetesen arra az anomáliára, hogy a naptári év nincs összhangban a napokkal. Egy év ugyanis pontosan 365,2422 napból áll. Ennyi idő alatt tesz meg a Föld egy teljes kört a Nap körül. A helyzetet az is bonyolította, hogy a rómaiak ebben az időben még egy 12 hónapos holdnaptárral számoltak. Julius Caesar felismervén ennek a kis eltérésnek a hatását, fenekestől felforgatta az i.e. 45. évet. Bevezette az ún. Julianus(Julian)-naptárt, amiben 3 db 365 napos év után 1 db 366 napos (szökő)év következik, de előtte még hozzáadott az akkori, római naptár szerinti időponthoz 80 napot. Ezzel a 80 nappal a korábbi mérések pontatlanságát hozta helyre, mert már ott tartottak, hogy a tavaszi termékenységi, újjászületési ünnepek a nyár elejére estek. Tehát minden negyedik év szökőév lett és a szökőévben a február 29 napos. Ezzel a módszerrel egy év pontosan 365,25 nappal lett egyenlő. Caesar azonban ezzel évente 0,0078 nappal túllőtt a célon, pont az ellenkezője történt a korábbiaknak. A naptár nem késésben volt, hanem 11 perc 14 másodpercet sietett évente. Ez négyévente 3/4 óra eltérés, azaz 125 évente csúszott egy napot a rendszer.

Julius Caesar i. e. 100. július 12./13. – i. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Nem 29 tény az ugrási évekről
Több mint 1600 évnek kellett eltelnie, hogy ismét elővegyék ezt megoldandó problémát. Az első nikaiai zsinat (325) óta, amikor is a tavasz kezdőnapját március 21-ében állapították meg, az eltérés már 10 napra nőtt a Julián-naptár és a csillagászati naptár közt. Ezért 1582-ben Gergely pápa elrendelte, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy ezáltal az eltérést kiküszöböljék. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21-e szombat után, november 1-je vasárnap következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.

XIII. Gergely (1502. január 7. – 1585. április 10.) a 226. római pápa 1572-től haláláig.

Nem 29 tény az ugrási évekről
Jelenleg a szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.

Ez alapján tehát szökőév 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőévek a következő esztendők: 1600, 2000 és 2400.

A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut.

A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2422 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0001 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 3000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. John Herschel (1792–1871) javasolta – másokkal egyetemben – hogy a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév, azonban ez a javaslat nem élvez támogatást, főként annak ritka alkalmazása miatt.

 Nem 29 tény az ugrási évekről
A szökőnap február 24. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ. Ám tévesen gyakran február 29-ét tartják szökőnapnak.

A szökőnapkor a március 24-28 közé eső névnapok egy nappal előrébb kerülnek. Jégtörő Mátyás például 24-e helyett 25-én törheti a jeget, az Elemérek és Oszvaldok pedig a pótnapon, azaz 29-én ünnepelhetnek.

Az 5. században Szent Patrikra és Szent Brigittára visszamenő hagyomány Írországban, hogy a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot.

Nem 29 tény az ugrási évekről

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr6815460474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása