2020. április 07. írta: captain schuro

Emberi állatkertek az 1900-as évek elején.

A tizenkilencedik században sorra nyíló állatkertekhez és természettudományi múzeumokhoz a kor embere szerint hozzátartoztak az afrikai bennszülöttek is, így Európa legtöbb nagyvárosában – Párizsban, Varsóban, Brüsszelben, Barcelonában, Londonban, vagy épp Budapesten –, de New York állatkertjeiben is találkozhattak az emberek otthonukból kiszakított bennszülöttek csoportjával, akik állandó vagy ideiglenes látványosságként szerepeltek egy-egy állatkertben, vagy akár csak egy város főterén.

A Fülöp-szigeteki Igorot törzs tagjai a New York-i Coney Island egyik vurstlijában a 20. század elején.

Filipinos are pictured in loin cloths sitting in a circle together at Coney Island in New York in the early 20th century while crowds of Americans watch on from behind barriers.

Az emberi állatkertek jórészt egy emberhez, Carl Hagenbeckhez köthetők, aki édesapjától, az egzotikus állatok kereskedelmével is foglakozó Claus Gottfried Carl Hagenbecktől örökölhette az extrém gyűjtőszenvedélyek iránti szeretetét. Tizennégy éves korában tőle kapta meg első fókáit és jegesmedvéjét, állatgyűjteménye pedig villámgyorsan nőtt.

Egy filippínó kislány családjával a New York-i Coney Island szigetén, egy másik emberi állatkertben, 1906.

A young Filipino girl is pictured sitting on a wooden bench in an enclosure in Coney Island, New York in another horrifying 1906 'exhibit'.

Néhány év múlva már a vadászokkal és felfedezőkkel együtt járta a dzsungeleket és nehezen megközelíthető csúcsokat, miközben a világ minden tájáról származó állatokkal bővítette a gyűjteményét.

Tömegek nézték meg az 1958-as, Brüsszelben rendezett világkiállításon bemutatott Szenegáli falu kis lakóját.

An African girl is shown at the 1958 Expo in Brussels, Belgium that featured a 'Congo Village' with visitors watching her from behind wooden fences.

1874-ben egy hirtelen gondolattól vezérelve néhány számit költöztetett saját, Németország legnépszerűbbjének tartott magánállatkertjébe, próbálva megteremteni a számukra jól megszokott feltételeket: sátrakat állított nekik, ellátta őket a fegyvereikkel, sőt, egy csapat rénszarvast és szánokat is szerzett.

Ludwig Heck a berlini állatkert igazgatója (bal) és John Hagenbeck német állatkereskedő (jobb), egy ázsiai családdal és egy elefánttal, 1931 körül.

German zoologist Professor Lutz Heck is pictured (left) with an elephant and a family he brought to the Berlin Zoo, in Germany in 1931.

Két évvel később egy beosztottját Szudánba küldte, hogy vadállatokat és núbiaiakat hozzon neki – utóbbiakkal hatalmas sikert ért el, Berlinben, Londonban és Párizsban is járt a csoporttal. A következő években egyre többen kezdték átvenni az emberi cirkusz ötletét, de Hagenbeck sem fejezte be a jól menő üzletet, saját magánállatkertjében hozott létre természeteshez közeli körülményeket, valamint tájba illő építményeket állatai és a körülöttük élő emberek számára.

Ludwig Heck a berlini állatkert igazgatója az afrikai Szara-Kaba törzs tagjaival akiket bemutattak az állatkertben, 1931.

Professor Lutz Heck, director of the Berlin Zoo, arrives in Berlin, 1931. With him are members of the African Sara-Kaba tribe, who will soon be put on display. The scarves over the women's mouths are covering their lip plates.

Az utazó csoportok városonként akár két-háromszázezer látogatót is vonzottak, de az 1889-es párizsi világkiállítás folyamán például akár 28 millió ember is láthatta azt a négyszáz afrikai és ausztrál őslakost, akiket jórészt ketrecekben tartottak.

Afrikai bennszülöttek a Chicagoi kiállításon (hivatalosan: World's Columbian Exposition, m. Kolumbus világkiállítás), 1893.

Original caption:

Természetesen nem csak afriakai bennszülötteket láthattak a kor emberei, hiszen indiánok, polinézek, tuaregek, sőt, néhány eszkimó is körbejárta Európát. A legmesszebbre talán Amerikában mentek: az üzletemberként és felfedezőként is sikeres Samuel Phillips Verner egy afrikai útján vette meg az Ota Benga névre hallgató, mbuti törzsbe tartozó pigmeust, akinek a törzsét a belga-kongói Force Publique majdnem teljesen elpusztította, hogy aztán egy 1904-es, St. Louis-ban rendezett világkiállítás antropológiai szekciójában néhány más afrikaival együtt is jól szemügyre vehessék az érdekességekre éhes látogatók. Tizenéves korában egy rituálé során hegyesre csiszoltatott fogai óriási tetszést arattak.

Ota Benga

Ota Benga, a Congolese man exhibited in the New York's Bronx Zoo in 1906, was shockingly described as a 'missing link' of evolution. Over 40,000 people came to see him every day and was often subject to mocking from the crowd.

A kiállítás végeztével az alig százötven centis, huszonéves férfi Vernerrel együtt visszatért Afrikába, ahol a szintén pigmeus batwáknál élt egy ideig, de végül Vernerrel együtt visszatért az Egyesült Államokba.

Ota Benga a Bronx-i állatkertben, 1906

Ota Benga, a Congolese man, in New York's Bronx Zoo in 1906.

1906-ban néhány hónapra a bronxi állatkert lakója lett, ahol minden délután megjelent a majomházban, de a köztes időben szabadon mozoghatott. Az afroamerikaiak persze szót emeltek az állatkertnél Ota Benga állatként való kezelése ellen, kijelentve, hogy megérdemlik az emberi bánásmódot, ezért nem kellene majmok közt tartani a férfit.

Congoloses man Ota Benga was treated as an exhibit before public outrage led to his release. But six years later he tragically took his own life after being unable to assimilate into American life.

A félig szabad élet nem volt jó hatással Ota Bengára, hiszen a látogatók nem igazán fogták vissza magukat, ezáltal ő is egyre erőszakosabb lett. Az év végén az állatkert és a férfi útjai különváltak, Gordon így az általa is támogatott Howard Colored Orphan Asylumba (Howard Színesbőrű Árvaház), egy egyházi fenntartású intézménybe helyezte el őt. Később egy virginiai családnál lakott, így könnyebben tudott beilleszkedni a társadalomba – angolul tanították, sőt, iskolába kezdett járni, de amint úgy érezte, eleget fejlődött, inkább munkát keresett magának, Újdonsült tudásának köszönhetően egy dohánygyárban kapott állást, és elkezdett gyűjteni egy Afrikába tartó hajóútra. Az első világháború azonban közbeszólt, nem indultak többé hajók Kongó felé. Benga végül 1916 márciusában, 32 évesen egy lopott pisztoly segítségével végzett magával.

Nyilas őslakosok a Missouri állambeli St Louisban, a „Savage Olympics Exhibition” elnevezésű rendezvényen. 1904.

In this image, indigenous people are shown participating in archery in 1904 in St Louis, Missouri, at an event named the 'Savage Olympics Exhibition'.

A szokásnak Európában az 1929-ben kitört nagy gazdasági világválság vetett véget, de a későbbi évtizedekben sem tűnt el teljesen: az 1958-as, Brüsszelben rendezett világkiállításon egy belga-kongói falu teljes lakossága, 1994-ben egy francia szafariparkban pedig egy egész elefántcsontparti falu bukkant fel mint kiállítási tárgyak.

A Fülöp-szigeteki igorot törzs tagjai a „Louisiana Purchase Exposition” elnevezésű rendezvényen 1904. november 13-án.

Igorot men from the Philippines wearing loincloths and carrying hand drums, dance at the Louisiana Purchase Exposition, November 13, 1904.

A Brüsszelben rendezett világkiállításon bemutatott Szenegáli falu lakói. 1958.

Az 1958-ban, a brüsszeli (Belgium) világkiállításon bemutatták ezt a kicsúszott szenegáli falut. A nyugati világban megrendezett show-k célja az európaiak és az primitívnek tartott emberek közötti kulturális különbség hangsúlyozása volt.

II. Vilmos császár találkozik néhány szomáliaival Hagenbeck magánállatkertjében.

A németországi Kaiser Wilhelm II-t a képen találják, amikor az etiópok egy fából készült kerítés mögött állnak, Hamburgban, Németországban, 1909-ben.

Indiánok egy emberi állatkertben az 1904-es Missouri-i St Louis-i világkiállításon.

Sárga hajfõnök és tanácsa, állva a teepees replikák elõtt egy emberi állatkertben az 1904-es világkiállításon, Missouri-i St Louisban.

Egy arikai ember az 1904-es Missouri-i St Louis-i világkiállításon.

Ezt az azonosítatlan afrikai embert kegyetlenül kiállították a Missouri-i 1904-es St. Louis világkiállításon. A „hiányzó link” szavakat mind a két fényképre becsavarták.

Ota Benga (balról második) néhány más afrikaival együtt a bronxi állatkertben, 1906.

Ota Benga (balról második), a kongói ember, aki 1906-ban „kiállt” a New York-i Bronx Állatkertben, félelmetes bánásmódja felháborodást váltott ki, és végül szabadon engedték. De hat évvel később tragikusan magához vette a saját életét, miután nem volt képes beilleszkedni az amerikai életbe.

Az emberi állatkert nézői az 1904-es Missouri-i St Louis-i világkiállításon.

A „A szélsőségek találkoznak - civilizált és vad néz életmentõk kiállítása” című durva fénykép a 1904-es St. Louis-i világkiállítás jelenetét mutatja, a turisták „primitívnek” tartott embereket nézve.

Ez az eszkimó lány a kutyával a Chicagói Világkiállításon született, és ott volt 1904-ben a St. Louis Világkiállításon is.

Ez az eszkimó gyerek, egy kutyával ábrázolva, a Chicagói Világkiállításon született, és 1904-ben a St. Louis Világkiállításra átruházta.

Geronimo az utolsó apacslázadás vezetője íjával és nyílvesszőivel 1904-es Missouri-i Szent Louis-i világkiállításon.

Az 1904-es Szent Louis-i világkiállításon, a filippínói kiállítástól nem messze az Apache hős Geronimo (a képen) a turisták számára pózol és autogramot ír alá. Geronimo és számos más indián főnök szintén „kiállítva” voltak az eseményen.

Egyiptomi táncos lány a Chicagói Világkiállításon 1893 körül.

Egyiptomi táncoló lány a világ kolumbiai kiállításán, Chicago, Illinois, USA, 1893 körül.

Egy férfi eredeti törzsi fejfedőben és ruhában a Chicagói Világkiállításon 1893 körül.

Egy fej- és vállfotón natív fejfedővel és ruhadarabkal rendelkező ember látható a kolumbiai világkiállításon, Chicagoban, Illinoisban 1893 körül.

Egy kisgyerek a Chicagói Világkiállításon 1893 körül.

Még a gyermekeket és a csecsemőket is kezelik kiállításként az állatkertekben. Ez a fiatalember többek között 1891 körül a Chicagói Illinois állambeli kolumbiai világkiállításon volt.